A multitasking mítosza, amit mindannyian elhittünk

Tedd fel magadnak a kérdést: hányszor hallottad már, hogy az ember valójában nem képes több dologgal egyszerre foglalkozni? Biztosan rengetegszer. Éveken át azt mondták nekünk, hogy amikor úgy érezzük, két dolgot csinálunk egyszerre – vezetünk miközben beszélgetünk, vagy főzünk miközben podcastet hallgatunk –, valójában az agyunk csak villámgyorsan váltogatja a feladatokat. Olyan ez, mint amikor egy tinédzser tévécsatornák között kapcsolgat.

Nos, a Georgetown Egyetem tudósai most pontot tettek ennek az egésznek a végére.

Kiderült, hogy elegendő gyakorlással az agyad képes valóban át tud szervezni önmagát, hogy egyszerre végezzen két dolgot. Nincs itt semmi trükk, semmi illúzió. Tiszta, neurológiai átszervezésről van szó.

Az agy titkos átalakítása

Íme, mi történik a koponyádban, amikor igazán jól megtanulsz valamit.

Amikor először tanulsz meg egy készséget – vegyük a vezetést, ez a klasszikus példa –, a prefrontális kérged pörög a maximumon. Ez az agy parancsnoki központja, az a rész, amely a tudatos döntéshozatalt és az összetett gondolkodást kezeli. Erős, de van egy bökkenő: lényegében egyszerre csak egy valamire képes koncentrálni.

Szóval amikor kezdő sofőr vagy, minden a teljes figyelmedet igényli. Tükör ellenőrzése, sebesség monitorozása, gyalogosok figyelése – a prefrontális kérged túlórázik, és egy beszélgetésre ne is számíts. Teljesen ki vagy merülve.

De évek gyakorlás után? Valami varázslatos dolog történik. A kutatók azt találták, hogy a már elsajátított készségek átkerülnek az agy egy másik részébe: a temporális kéregbe. Ez a régió a memóriát és a tárgyfelismerést kezeli, és szinte automatikusan dolgozza fel az információt, miközben nem igényli a tudatos figyelmedet.

A kísérlet, ami mindent megváltoztatott

A Georgetown csapat látni akarta, ahogy ez az agyi eltolódás valós időben megtörténik, ezért egy ügyes tanulmányt terveztek. Önkéntes résztvevők több mint 30 ezer alkalommal rendeztek sorba autók képeit – azonosítottak apró különbségeket és kategorizálták őket. Ez már tényleg rengeteg gyakorlás!

A képzés előtt a feladat bekapcsolta a prefrontális kérget. Hetek gyakorlás után? A temporális кора vette át. Az agy lényegében új idegpályákat épített ki az autók felismerésére, és most már képes volt feldolgozni ezt az információt anélkül, hogy segítséget kérne a prefrontális kérgtől.

És itt jön a igazán érdekes rész: minél inkább átkerült az autórendezési feladat a temporális kérgi területre, annál jobban tudtak az emberek egyszerre egy második feladatot is végezni. Ez már valódi multitasking, nem csak annak az illúziója.

A kutatás vezetője, Maximilian Riesenhuber így fogalmazott: „A tapasztalat átalakítja az agyat, hogy megkerülje ezt a frontális szűk keresztmetszetet. A prefrontális кора így szabad marad arra, amit éppen csinálni akarsz, növelve a kapacitásodat."

Ez minden megváltoztat – a szokásokra is

Ez a felfedezés izgalmas következményekkel bír, nem csak a szórakozott vezetésünk miatt érzett bűntudatunkat csökkenti.

Először is, ez azt sugallja, hogy a céltudatos gyakorlás nem csak jobbá tesz valamiben – fizikailag megváltoztatja az agy szerkezetét. Az idegsejtjeid valóban újrahuzalozódnak, hogy specializált feldolgozó központokat hozzanak létre. Nem csoda, hogy a szakértők erről lelkesednek!

Másodszor, ez betekintést ad a szokásaink működésébe. Tudod, azokat a viselkedéseket, amelyeket nem tudsz abbahagyni, még akkor is, ha nagyon próbálsz másra gondolni? Van ennek egy oka. Amikor egy viselkedés mélyen beépül és automatikussá válik, az agyi körök veszik át, amelyek bizonyos mértékig függetlenül működnek a tudatos kontrolltól. Nem az a baj, hogy gyenge az akaratod; a viselkedés egyszerűen átköltözött az agy egy másik részébe!

És itt válik igazán érdekessé a jövő szempontjából: ha megértjük, hogyan épít az agy specializált köröket, az segíthet a tudósoknak jobb mesterséges intelligencia rendszereket tervezni. Ha megértjük, hogyan hoznak létre az emberi agyak hatékony párhuzamos feldolgozást az ismételt gyakorlásból, talán olyan gépeket építhetünk, amelyek ugyanígy tanulnak.

Mit jelent ez neked

Őszintén? Ezt rendkívül biztatónak találom. Olyan sokáig azt mondták nekünk, hogy az agyunknak alapvető korlátai vannak, hogy alapértelmezés szerint egyszerű feladat-végrehajtók vagyunk. De ez a kutatás azt sugallja, hogy elegendő céltudatos gyakorlással valóban bővíthetjük a képességeinket.

A kulcsszó persze az „elegendő gyakorlás". Nem fogod csak úgy végiglapozni egy készség alapjait, és várni, hogy az agyad átépítse önmagát. Valódi odaadás és ismétlés kell – a kutatók több mint 30 ezer próbát használtak! De ha hajlandó vagy beletenni a munkát, az agyad szó szerint át szervezi magát, hogy befogadja az új képességeidet.

Szóval legközelebb, amikor valaki azt mondja neked, hogy az ember nem képes multitaskingra, mosolyogj tudással és mesélj neki erről a kutatásról. Mert elegendő gyakorlással az agyad könnyen bizonyíthatja, hogy tévednek.

Most pedig, ha megbocsátotok, mennem kell valamit gyakorolni. Úgy tűnik, 30 ezer ismétlés a varázsszám...