Az év legcukibb dinoszaurusz-felfedezése – ami ráadásul ősi kincset rejt

Képzeld el: egy kőkemény sziklatömb belsejében bújik meg egy teljes dinoszaurusz-csontváz, több mint 100 millió éve bezárva. Nincs hetekig tartó faragás, semmi kockázat. Pont ezt történt Dél-Koreában, ahol a tudósok olyan aranyos leletet találtak, hogy egy rajzfilmszereplőről nevezték el.

Az új faj neve Doolysaurus huhmini. A név maga is mosolyt csal az arcra.

Miért Dooly? Mert a koreaiak értenek a poénhoz

Dél-Koreában mindenki ismeri Doolyt, a rajzfilm dinoszauruszt. Generációk nőttek fel vele, és a kis pörnyei olyan cukik, hogy ikon lett belőle. A csapatnak egy kölyök dinoszaurusz került a kezébe – az első, ami koponyamaradványokkal bír az országban. Az összehasonlítás magától adódott.

„Minden koreai ismeri Doolyt” – mondta Jongyun Jung, a kutatás vezetője. „És a mi leletünk is fiatal, szóval passzol tökéletesen.”

Nem csak viccből kapta ezt a nevet. A „huhmini” rész Min Huh paleontológust illeti, aki évtizedek óta építi a koreai dinoszaurusz-kutatást, sőt, megalapozta az ország kutatóközpontját. Ez igazi örökség.

Rejtőzködött a sziklában, mégis szem előtt

2023-ban Aphae-szigetén bukkantak rá. Először csak lábcsontok és gerincdarabok látszottak. Senki sem sejtette, mi lapul bent.

A texasi egyetemen mikró-CT-szkennerrel néztek utána – ez olyan, mint egy szuper röntgen, ami átlát a kövön. Hirtelen kiderült: koponyamaradványok, extra csontok, szinte teljes váz. Izgatottság lett úrrá a csapaton.

Jung szerint: „Nagyon meglepődtünk, amit a szikla rejtegetett.” Ez Dél-Korea első koponyás dinoszaurusz-lelete. Ahelyett, hogy évekig kalapálták volna – kockáztatva a törékeny részeket –, hónapok alatt kaptak 3D modellt. Technológia, ami okosan dolgozik.

Milyen lehetett ez a kis tappancs?

A kis dinó két évesen pusztult el – ősi kisbaba. Mérete pulyka nagyságú, felnőttjei kétszer ekkoraak lettek volna.

A legcukibb: valószínűleg puha, szőrös szálak borították, tollszerűen, de másképp. Julia Clarke kutató szerint úgy nézett ki, mint „egy kis bárány”.

Képzeld: 113 millió éves, szőrös, kétlábú bárányka. Objektíven ellenállhatatlan.

Nyomozás a gyomorból: mit evett a kicsi?

A kövületben tucatnyi kis kőgurulékot, úgynevezett gyomorköveket találtak. Ezeket a dinók nyelvést, hogy a gyomorban összetörjék az ételt – madaraknál is ez a trükk.

A kövek sértetlenül, csoportban hevertek: nem rágta szét semmi, gyorsan, óvatosan temetkezett. Ez mentette meg a csontvázat.

Az étel? Növények, rovarok, apró állatok keveréke. Az Doolysaurus mindent evett – igazi mindenevő.

Miért izgatja ez a paleontológusokat?

Ha ennyi rejtőzhetett egy sziklában, mi más bukkanhat még elő? Dél-Korea tele van dinólábnyomokkal, fészkekkel, tojásokkal, de csontok ritkák.

A mikró-CT lehet a kulcs: kioldja a rejtett kincseket. A texasi kiküldöttek már más kövületeken próbálják. Jung visszamenne Aphae-ra további leletekért.

„Várjuk az új dinókat és tojásokat a szigetekről” – optimista Jung.

A lényeg röviden

Nem csak a cuki kölyök miatt izgi – bár az az. Sokkal inkább a változás: a technika új utakat nyit. Nem kell bolygatni a törékeny csontokat, a szikla védi őket, miközben mi mindent látunk.

A rajzfilmnév? Az emberi oldal: a tudomány nem csak múzeum, hanem kultúra is. Éljen a Doolysaurus huhmini, aki 113 millió év után is rabul ejt!