Finn fizikusok egy olyan kvantumanyagot hoztak létre, amely több mint tíz éven át csak elméleti jóslat volt. A lényeg? Ezek az úgynevezett „topologikus" anyagok a jövő számítógépeit működtethetik majd – és ez az anyag akár szobahőmérsékleten is működhet.
A heidelbergi egyetem fizikusai végre megoldottak egy évtizedek óta húzódó rejtélyt a kvantumfizikában. A kutatók bebizonyították, hogy két látszólag egymásnak ellentmondó elmélet valójában ugyanannak a történetnek két oldala. A kutatásuk egy igencsak ellentmondásos jelenségre összpontosít: olyan részecskére, ami annyira nehéz, hogy szinte alig lenne képes mozogni, mégis hullámokat kelt a kvantumtérben – ezt a jelenséget a tudósok több mint ötven éve próbálják megmagyarázni.
Több mint négy évszázada hajósok tanúi valami rendkívülinek a nyílt tengeren. Hatalmas vízfelületek világítanak halovány, szinte természetfölötti fehérségben — mintha valaki felkapcsolt volna egy kozmikus éjjeli lámpát a hullámok mélyén. Évszázadnyi megfigyelés és a modern műholdas technológia dacára a tudósok még mindig nem tudják pontosan megmagyarázni, miért történik ez. És őszintén szólva? Pont ez a fajta megfejtetlen titok az, amiért a tengerek végtelenül lenyűgöznek.
Mi van, ha az idő nem egy háttérben ketyegő univerzális óra, hanem a dolgok belsejében zajló káoszból bontakozik ki? Egy brit fizikus a laboratóriumában 24 ezer ultrahideg atomból létrehozott egy apró, elszigetelt univerzumot — és azt találta, hogy az idő valóban keletkezhet egy rendszeren belülről, külső óra nélkül. A titkos összetevő: az entrópia.
A csillagászok új módszereket dolgoztak ki arra, hogy kiszúrják a science-fiction egyik legvadabb ötletét: hatalmas építményeket, amelyeket földönkívüli civilizációk emeltek azért, hogy egy csillag energiáját hasznosítsák. Egy friss tanulmány bemutatja, hogyan látszanának ezek a „Dyson-gömbök" a távcsöveinken keresztül — és azt is, hogy egy bizonyos csillagtípus miért vált a legígéretesebb célponttá.
A tudósok kiderítették, hogy a baktériumok korántsem olyanok, mint apró biológiai gépek — képesek tanulni a tapasztalataikból, emlékezni a múlt eseményeire, sőt ezeket az emlékeket át is örökíteni az utódaiknak. Ez az eredmény alaposan megingatta az emberiség hitét abban, hogy a múlt felidézése különleges képesség, ami csak ránk jellemző.
A csillagászok quasárokat fedeztek fel az univerzum hajnalkorából, amikor a világmindenség alig 670 millió éves volt. És most jön a meglepő rész: ezek a kozmikus óriások egyszerűen nem szabadna, hogy ilyen korán létezzenek. A felfedezésarra készteti a tudósokat, hogy teljesen újragondolják, mit is tudnak a fekete lyukak növekedéséről.
A Harvard mérnökei kitalálták, hogyan lehet a laptopodban lévő szilícium chiptechnológiát DNS-írásra használni. Ez az áttörés mindent megváltoztathat – az orvosi diagnosztikától kezdve egészen addig, ahogyan örökre tároljuk majd az adatokat.
A tudósok épp most értek el valamit, ami egyszerűen hihetetlen: először sikerült élő álcápákat (más néven koboldcápákat) filmezni a természetes mélytengeri élőhelyükön. És komolyan, ez a lény pont úgy néz ki, mintha egy sci-fi filmből lépett volna elő. Ez a felfedezés nemcsak tovább gazdagítja az ismereteinket ezekről az „élő fosszíliákról" — hanem az is lehet, hogy teljesen megváltoztatja, hogyan óvjuk őket.
Képzeld el, hogy van egy bolygó, ahol az egyik oldal olyan forró, mint a pokol, a másik meg annyira fagyos, hogy az Antarktisz mellett egy strandolás tűnne. Tudományos fantasztikusnak hangzik, ugye? De itt jön a meglepő rész: a kutatók szerint ez a szélsőséges környezet akár az életnek is barátságos lehet. Hogy miért? Nézzük meg közelebbről.
Mi lenne, ha megmondhatnánk a hőnek, hogy pontosan hová menjen, és ott is maradjon – még akkor is, ha már kikapcsoltuk az áramforrást? Nos, az Oszakai Metropolitán Egyetem kutatói épp ezt érték el egy új, programozható anyaggal, amely igény szerint képes irányítani a termikus sugárzást.
Kutatók igazán meghökkentő dologra bukkantak egy apró svéd szigeten — farkascsontokra, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nem lenne. De ami igazán érdekes: ezek a farkasok korántsem vadon éltek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy ősi emberek tartották őket, halakkal és fókákkal etették, és olyan módon gondozták őket, amire korábban nem is gondoltunk. Ez a felfedezés arra készteti a szakembereket, hogy újragondolják az egyik legősibb emberi történetet: hogyan is lett a farkasból barát.
A csillagászok valami rendkívülit vittek véghez: valós időben figyelték, ahogy egy magnetár megsületik. Ez a kozmikus nyomozás nemcsak egy húsz éves rejtélyt oldott meg az extrém fényes szupernovákról, hanem azt is bebizonyította, hogy Einstein relativitáselmélete olyan módon működik, amire senki sem számított.
Picture this: you live in a Neolithic city, and beneath your feet runs an entire hidden network of pathways your ancestors built — not just walls and gates to keep danger out, but a kind of underground highway system. That's what archaeologists have just uncovered in northern China, and it's turning everything the field thought it knew about ancient civilizations completely upside down.
Tudósok quantum entanglementet fedeztek fel egy kristályban, amelyet simán a tenyeredben tarthatsz. Ez pedig mindent megkérdőjelez, amit eddig gondoltunk arról, hol létezhet kvantumőrület.
A felfedezés végre magyarázatot adhat arra, miért viselkednek olyan furcsán a titokzatos „furcsa fémek" — és az egész valahogy a hangyákhoz kapcsolódik.
Kutatók felfedeztek egy fehérjét, amelyet a szakemberek „Mitch" névre kereszteltek el. Ez a fehérje gyakorlatilag irányítja, hogy a testünk zsírpárnákba raktározza vagy inkább elégesse a zsírt. Amikor a tudósok kiiktatták ezt a fehérjét, az emberi sejtek hirtelen rengeteg zsírt kezdtek égetni, miközben az új zsírsejtek képződése is leállt. Ez az eredmény hatalmas lehetőségeket nyithat az fogyókúrás kezelések fejlesztésében.
A UCLA kutatói meglepő gyengeséget találtak néhány agresszív rákos sejtben, és az igazán izgalmas az, hogy ehhez a sebezhetőséghez már léteznek célzott gyógyszerek. A felfedezés végre új fegyvert adhat az orvosok kezébe azok ellen a daganatok ellen, amelyekkel több mint ötven éve szinte lehetetlen küzdeni.