A tudósok már régóta álmodnak egy szobahőmérsékleten működő szupravezetőről — egy anyagról, amely forradalmasíthatná a mindennapi életünket, a telefonunktól kezdve az egész áramhálózatig. Most a mesterséges intelligencia egy új, hatékony eszközt ad a kutatók kezébe, hogy ez az álom valóra váljon, miközben éveket, akár évtizedeket is lefaraghat a keresésből.

1995-ben búvárok furcsa kör alakú mintázatokra bukkantak a japán partok közelében, az óceán fenekén. Eszükbe sem jutott, hogy a világ legbonyolultabb halágyát találták meg. Majdnem húsz évvel később derült ki, ki áll ezeknek a gyönyörű víz alatti mintázatoknak a hátterében — és kiderült, hogy egy aprócska gömbhal az alkotó, igazi rejtőzködő művész.

Ancient tombs dating back 5,000 years have been discovered in Egypt. They look strikingly similar to royal burial chambers. This suggests that the design of those iconic pyramids was already being refined centuries before the first stone was ever laid at Giza.

A bordásmedvék a Föld egyik legellenállóbb élőlényei, és az sem elképzelhetetlen, hogy ezek a mikroszkopikus, lassan haladó lények segíthetnek az élet más bolygókra juttatásában. Első hallásra őrült ötletnek tűnik, mintha valamelyik sci-fiből lépett volna elő. Pedig a mögötte rejlő tudomány igencsak érdekes.

Azt gondolnánk, hogy az aszteroidák a bolygógyilkosok, de az új kutatások szerint ezek a kozmikus üstökösök valójában kulcsfontosságúak lehettek az élet kialakulásában. A tudósok most azt állítják, hogy az ősi becsapódások pontosan azokat a feltételeket teremtették meg, amelyek az élet kibontakozásához kellettek — és ez gyakorlatilag átírja mindazt, amit az eredetünkről gondoltunk.

Amikor a barátaiddal nevetgélsz, nem igazán gondolkodsz el azon, hogy mögötte tizenöt millió év evolúciós történet áll. De egy friss kutatás kiderítette, hogy a nevetésünk egy ritmikus titkot rejt, amit egy közös őstől örököltünk — attól az őstől, akit az orangutánok, a csimpánzok és a gorillák is megosztanak velünk. És őszintén szólva, ez az egyik legaranyosabb tudományos felfedezés, amit idén hallottam.

A tudósok talán valami hihetetlent észleltek — egy parányi fekete lyukat, amelynek nem lenne szabad léteznie. És ha ez igaz, az végre megmagyarázhatja, mi is a sötét anyag.

Képzelj el egy olyan világot, ahol egy katona a csatatéren kivérzenének, mire elszámolsz egyig. A dél-koreai KAIST kutatói most épp ilyesmit hoztak létre — és őszintén szólva, ez most tényleg leveszi a lábamról.

Amikor a tudósok apró, emberhez hasonlító lények csontjait fedezték fel egy indonéz szigeten, nem hittek a szemüknek. De ami igazán megdöbbentette őket: a helyi falusiak már generációk óta meséltek ezekről az „emberszabású lényekről" — jóval azelőtt, hogy bármilyen csontot is megtaláltak volna.

Ez a Homo floresiensis vad története. És az, hogy miért írja át mindazt, amit az emberi evolúcióról gondoltunk.

A fizikusok megtalálták a módját, hogyan lehet irányítani az idő nyilát kvantumrendszerekben — apró részecskék így gyakorlatilag úgy viselkednek, mintha visszafelé haladna az idő. Ez a döbbenetes áttörés azt jelenti, hogy közvetlenül a kvantumrészecskék méréséből nyerhetnénk ki az energiát — ami inkább sci-fibe illik, mint valóságba.

A tudósok attól tartanak, hogy eddig simán elmulasztottuk észrevenni az idegen élet jeleit — egyszerűen azért, mert a biológiánk nem arra van tervezve, hogy felismerjük, amit valójában keresünk. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint lehet, hogy mindaz, amit az űrben keresünk, ott van az orrunk előtt — szó szerint mindenhol, ahova csak nézünk.

Öt évbe telt, mire a nyomozók kiderítették, miért halt meg 98 ember a Surfside-i torony összeomlásakor. Most végre tudjuk az igazságot – és meg kell mondanom, szörnyű érzés, mert ennyi mindenből meg lehetett volna előzni a tragédiát.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói egy újfajta részecskét hoztak létre, amely ötvözi a fényt és az anyagot. Ez az áttörés potenciálisan megoldhatja az AI-számításás egyik legnagyobb szűk keresztmetszetét. A felfedezés révén az MI-rendszerek jelentősen gyorsabbá és energiahatékonyabbá válhatnak – mindezt azzal, hogy újragondoljuk, hogyan építjük a számítógépes chipeket.

A kutatók kiderítették, hogy egyetlen apró építőkocka kicserélése is elegendő ahhoz, hogy egy koronavírus gyökeresen átalakuljon. Ami eddig csak a denevérekben élt vígan, az most már az embereket is veszélyeztetheti. Ez a felfedezés akár korai riasztórendszerként működhet a következő járvány kitörésének előrejelzésére.

Ha már régóta szemezel a drágább vezeték nélküli porszívókkal, de eddig nem tudtad megindokolni magadnak a kiadást, az Amazon Prime Day tökéletes ürügyet adott a kezedbe. A Dyson Gen5detect — ugyanaz a modell, ami folyamatosan vezeti a legjobb listákat — most minden idők legalacsonyabb árcédulájával kapható. Őszintén szólva, ez lehet az a jel, amire vártál.

2003-ban, amikor 55 millió ember maradt áram nélkül az Egyesült Államok északkeleti részén és Kanadában, mindenki felelőst akart. Végül egyetlen fát találtak bűnösnek. De az igazság az, hogy nem csak a természet hibázott — és rengeteget tanulhatunk belőle azokról a törékeny rendszerekről, amelyekre mindennap építünk.

Görög tudósok véletlenül bukkantak rá egy vadállatra, ami farkas és kutya keveréke – és tényleg hibrid, nem csak egy farkasra hasonlító kóbor kutya. A felfedezés mindent megkérdőjelez, amit eddig a farkasokról gondoltunk: hogy túl territoriálisak ahhoz, hogy kutyákkal párosodjanak.

Egy hatalmas új kutatás, amely közel fél millió tinédzsert követett nyomon, kimutatta: a kannabiszhasználat nagyjából megduplázza a súlyos pszichés betegségek – például a pszichózis és a bipoláris zavar – kialakulásának kockázatát. A mai, erősebb termékek és a megengedőbb szemlélet mellett a kutatók szerint ideje alaposabban megnézni, mi történik valójában a gyerekeink agyával.

A tudósok azt fedezték fel, hogy még a ritka hegyi oroszlánlátogatások is drámai láncreakciókat indíthatnak el egy-egy ökoszisztémában. A hatás nemcsak a zsákmányállatokra terjed ki, hanem a növényekre, a kisebb ragadozókra és az egész tájra is. A legmeglepőbb? Mindez egy apró, külvárosi természetvédelmi területen történt, alig 45 mérföldre San Franciscótól.

What if consciousness isn't locked inside the linear timeline we all think runs our lives? Researchers have been running experiments that point to something strange: our minds might be taking quick peeks into the future—and maybe even nudging the past—in ways that sound like pure science fiction. Yet the data keeps showing up again and again.