Tudósok felfedezték, hogy egy kínai fejlesztésű nátrium-ion akkumulátor meglepően jól megállja a helyét Tesla lítium-ion technológiájával szemben. Ez akár paradigmaváltás is lehet az elektromos autók és az energiatárolás megfizethetősége szempontjából – de azért még mindig akad néhány buktató.
Azokon a családokon, ahol generációról generációra öröklődik a hosszú élet, a kutatók egy ritka génváltozatot találtak. Ez a változat talán megmagyarázza, miért maradnak egyesek sokkal tovább egészségesek. A kulcs egy olyan gén, amely váratlan módon irányítja a gyulladást.
A tudósok most egy meglepő felfedezéssel álltak elő: a tubulin nevű fehérje, amelyet korábban szinte teljesen figyelmen kívül hagytunk, kulcsszerepet játszhat az Alzheimer- és Parkinson-kór hátterében álló mérgező fehérjeklaszterek kialakulásának megakadályozásában. Ez az eredmény alapvetően megváltoztathatja, ahogyan ezekről a súlyos agyi betegségekről gondolkodunk, és új utakat nyithat a kezelésükben.
Emlékszel még azokra a kristálytiszta tavakra a gyerekkorodból? Lassan átalakulnak — a víz színe teaárnyalatú lesz. De ez a barnulás nem csak esztétikai kérdés. Alatta, a felszín alatt egész halközösségek alapjaiban változnak meg. Ha horgász vagy, az, amit majd foghatsz (vagy épp nem foghatsz), évekre megváltozhat.
Ausztrál kutatók egy új, nagyívű áttekintése arra a megállapításra jutott, hogy az e-cigit valószínűleg tüdő- és szájrákot okozhatnak. De van valami, ami miatt ez más, mint a korábbi kutatások — és ami miatt mindenkinek érdemes elgondolkodnia.
A Yale Egyetem új kutatása szerint az öregedés nem feltétlenül jelent leépülést. A 65 év feletti felnőttek csaknem fele mérhető javulást mutatott kognitív funkcióiban, fizikai képességeiben, vagy mindkettőben egy 12 éves időszak alatt. A titok talán egyszerűbb, mint gondolnánk — és azzal kezdődik, amit az öregedésről gondolunk.
Évszázadok óta boncoljuk az emberi testet, modern képalkotó eljárásokat használunk — mégis a tudósok egyre inkább úgy érzik, hogy az anatómia korántsem egy lezárt fejezet. Új kutatások szerint a testünk még mindig tartogat meglepetéseket, és több olyan „tény", amit évszázadok óta magától értetődőnek vettünk, valójában megkérdőjelezhető alapokon áll.
Tudósok felfedezték, hogy az agy fejlődése során az idegsejtek szó szerint széttörik saját DNS-üket, hogy a helyükre illeszkedjenek. De itt jön a meglepő fordulat – ez nem hiba, hanem szolgáltatás. Az agy kifinomult rendszert fejlesztett ki arra, hogy szándékosan töressze és javítsa a DNS-ét, és ha megértjük ezt a folyamatot, talán kulcsot kapunk az idegrendszeri betegségek megfejtéséhez is.
Aablakos klímák mindig is a lakáshűtés szükséges rosszának számítottak — ormótlanok, zajosak, és garantáltan eltakarják a fél kilátást. De mi van, ha végre valaki úgy döntött, hogy ezek a dobozok megérdemelnek egy dizájnváltást? Kipróbáltam a GE Profile ClearView-t, hogy kiderítsem: csak egy szép külső, vagy tényleg hozza is azokat a dolgokat, amik számítanak.
Azok a közkedvelt GLP-1 injekciók, amikről mindenki beszél? Kiderült, hogy lehet, csak a bemelegítés volt valami sokkal nagyobbhoz. A tudósok most azt állítják, hogy az elhízás kezelése gyökeresen átalakul majd — és messze túlmutat majd a heti szurikon.
Kutatók váratlan dolgot fedeztek fel egy bizonyos DNS-javító génnel kapcsolatban. Ha túl sok van belőle, az bajokat okoz. És pont ez a "túl sok a jóból" helyzet lehet az, ami feltár egy sebezhetőséget — ezt pedig kihasználhatjuk, hogy hatékonyabban küzdjünk a rák ellen.
A kannabiszban található terpének jelentős fájdalomcsillapító hatással bírnak – mindezt az opioidok kockázatai és a THC tudatmódosító hatása nélkül. A kutatók szerint ez új terápiás lehetőségeket nyithat a fibromyalgia és a műtét utáni fájdalom kezelésében.
A tudósok most azt állítják, hogy a kobalt ellátási lánca sokkal sérülékenyebb, mint eddig bárki gondolta volna. Ez a fém nélkülözhetetlen az elektromos autók akkumulátoraihoz. Ha egyetlen országban gond adódik, az könnyen láncolt hibák sorozatát indíthatja el, ami az egész világon érezteti a hatását — az autógyártástól kezdve egészen a megújuló energia projektekig.
Amikor egy madár Afrikában cincog egy emberre, elrepül, majd visszatér, az nem véletlenszerű viselkedés – beszélgetés zajlik. Új kutatások szerint a legkülönbözőbb fajokhoz tartozó állatok saját „nyelveket" fejlesztettek ki az együttműködéshez, és csak most kezdjük felfogni, mennyire gazdagok ezek a párbeszédek.
Kutatók valami váratlan dolgot találtak a lábunk alatt, miközben az Arktisz melegszik. Eddig azt hittük, hogy egy bizonyos folyamat veszélyes üvegházhatású gázokat enged a légkörbe. De kiderült, hogy közben valami mást is csinál – kivonja a szén-dioxidot a levegőből. Olyan ez, mintha kiderülne, hogy az autódban egyszerre van gázpedál és beépített fék.
Új kutatások szerint őseink, a legelső főemlősök, korántsem trópusi paradicsomokban heverésztek, ahogy eddig gondoltuk. Ehelyett meglepően hideg és zord körülmények között próbáltak túlélni. Ez az eredmény teljesen felforgatja, amit az emberi evolúcióról eddig tudni véltünk.
A tudósok valami igazán figyelemre méltót fedeztek fel: ha szó szerint megcsavarunk egy vékony anyagot, ahogyan egy Rubik-kockát forgatnánk, ezzel irányíthatjuk azokat a kvantumrészecskéket, amelyek a jövő számítógépeit működtethetik. Ez az egyszerű mozdulat óriási lépést jelenthet afelé, hogy a kvantumtechnológia végre a valóságban is működjön.
Mielőtt Roald Dahl a sokak által imádott (és néha halálra rémisztő) Charlie és a csokigyár szerzője lett volna, egy 23 éves brit pilóta volt, akinek a feje úgy lógott ki a szélvédője fölül, mint egy zsiráfnak a nyaka egy triciklin. Aztán lezuhant, túlélte azt, ami megölhette volna, kém lett, és végül az összes háborús traumáját olyan történetekbe csatornázta, amelyek a gyerekeket egyszerre nevetésre és hüledezésre késztették — és talán az ágyuk alá is benéztek, hátha találnak ott valami óriási rovart.
A tudósok lenyűgöző előrelépést érnek el az emberi végtagok újranövesztésének kutatásában – és mindezt a Föld egyik legkülönösebb lényétől tanulták. Vajon egyszer majd képesek leszünk meggyógyítani olyan sérüléseket, amelyeket korábban maradandónak gondoltunk? Nézzük meg, mit jelent valójában ez a kutatás.
Képzeld el, hogy a szerda egy szín, vagy hogy pontosan rámutathatsz, hol van a térben a jövő hónap. Nos, egyes emberek tényleg így tapasztalják meg az időt – és korántsem a képzeletük szüleménye. Az emberi agy egyik legérdekesebb különcsége ez, amivel valaha találkoztam.