Majdnem egy évszázada gyanítják a fizikusok, hogy az, amit üresnek hívunk, korántsem az. Most azonban a kutatók végre egy pillantást vethettek erre a kvantumőrületre — méghozzá az univerzum egyik legbrutálisabb objektumának, egy magnetárnak köszönhetően. És őszintén szólva, az ebből következő következmények elég alázatosítóak.

Kiderült, hogy a rovarevés iránti undorunk a DNS-ünkben van kódolva – és évezredekre nyúlik vissza. Egy friss kutatás szerint európai őseink egyszerűen elveszítették a képességet arra, hogy megemésszék a csúszómászókat. Ez máig ott van bennünk, mélyen.

A NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja hamarosan indul, és simán átírhatja, amit a világegyetemről tudunk. A Hubble-nál százszor nagyobb területet tud feltérképezni, így képes lehet választ adni azokra a legnagyobb kérdésekre, amik az univerzumról eddig foglalkoztattak minket.

A tudósok egy ritka epilepsziás formát fedeztek fel, amely váratlanul dermesztő boldogságérzést és összhangot válthat ki az univerzummal – ám ez a múló eufória borzasztó áldozatokkal jár. Íme, mit tanulnak a kutatók erről a különös jelenségről, és mit árulhat el ez magáról a tudat természetéről.

Van egy éghajlati rejtély, ami igazán meg tudta vizet kergetni a tudósok körmére. Az Antarktisz évmilliókkal korábban fagyott le, mint az Arktisz — és ez azért meglepő, mert a Föld akkoriban valójában melegebb volt. Na de miért? A válasz valami meghökkentő dologban rejlik, ami a felszín alatt, mélyen lent történik.

Svájci kutatók ezer önkéntest szólítottak fel, hogy temessenek el egy alsóneműt – tudományos célból. Amit kiderítettek, az igencsak érdekes képet fest a lábunk alatt húzódó rejtett világról. És most jön a meglepetés: a szomszéd csillogó-villogó gyepje valójában nem is annyira jó a talajnak.

A tudósok egy különleges immunfehérjét találtak, amely kulcsszerepet játszhat abban, miért lassítja a kalóriakorlátozás az öregedést. A jó hír pedig az, hogy az eredmények szerint nem kell éhezni ahhoz, hogy élvezzük ezeket a jótékony hatásokat.

Tudósok mesterséges intelligenciát vetettek be, hogy megoldjanak egy olyan problémát, amire embereknek millió kísérletre és rengeteg elhibázott prototípusra lett volna szükségük. Az eredmény? Olcsóbb 3D-nyomtatás rakétaalkatrészekhez, egy különleges NASA-ötvözet felhasználásával — és talán még az új gyógyszerek felfedezésének kulcsa is lehet ez.

A spanyol hegyoldal mélyén régészek 120 latin feliratra bukkantak. Egy ősi női kultusz hagyatéka volt, amely egy korábban ismeretlen vízistennőt tisztelt. A lelet alapjaiban írja át, amit a római nők hitgyakorlásáról tudtunk – vagyis azt, hogyan imádták isteneiket titkos, szent helyeken.

Kutatók egy apró agyi területet találtak, ami olyan, mint egy beépített fájdalomcsillapító. A probléma az, hogy ez a rendszer felborul azoknál, akik krónikus idegi fájdalommal élnek. A jó hír viszont az, hogy végre rátaláltak a javítás módjára.

A tudósok furcsa gravitációs hullámokat észleltek, amelyek az egész univerzumon végigsöpörnek. Most azt latolgatják, hogy ezek a kozmikus suttogások üzeneteket hozhatnak a legelső csillagoktól. Azoktól a csillagoktól, amelyeket sötét anyag működtetett. És ha ez igaz, az alapjaiban írhatja át, amit a fekete lyukakról tudunk.

Ötven évnyi keresés után a csillagászoknak végre sikerült lefényképezniük egy csillagot, ami eddig el volt rejtve a szemünk elől, közvetlenül egyik leghíresebb csillagunk, a Bételgeuse mellett. A Betelgeuse B felfedezését az "egyik legjobb pillanatnak a tudományban" nevezték — és őszintén szólva, miután hallottam a történetet, teljesen egyetértek velük.

1959-ben, amikor régészek megnyitottak egy királyi sírt Párizsban, főként csontokra bukkantak – egyetlen szerv azonban, meglepő módon, az évszázadokon át is épségben maradt. Egy nemrég elvégzett újravizsgálat most figyelemre méltó dolgot tárt fel arról, hogyan volt képes ez a királynő tüdeje az időt leküzdeni.

A Világegyetem egyik különös objektumát vizsgáló tudósok úgy tűnik, végre elkapák, amint a semmi valami rendkívülit művel — bizonyítva, hogy még a világűr vákuuma sem teljesen üres. Ez a felfedezés, amely közel kilencven évet várt magára, gyökeresen megváltoztathatja a kvantumvilágegyetemről alkotott képünket.

A NASA sikeresen tesztelt egy rendszert, amelynek segítségével a műholdak ki tudják számítani, hol vannak az űrben — ehhez csupán a körülöttük lévő objektumokat figyelik, GPS nélkül. A technológia neve FALCON, és teljesen megváltoztathatja, ahogyan a spacecrafteket kezeljük a mélyűrben és a Hold körül.

Tudósok olyan apró nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyek segítenek a sebészeknek jobban látni az agydaganatot a műtét során, majd utólag elpusztítják a megmaradt rákos sejteket. Ez tulajdonképpen egy két az egyben fegyver a glioblasztóma ellen, ami a legagresszívebb agyrák-típus.

Képzeld el, hogy 3000 méter mélyre ásol a föld alá, és egyszer csak rábukkansz egy olyan kincsesládára, ami a királyokat is sírásra fakasztaná. Nos, Kínában pontosan ez történt. A geológusok olyan aranylelőhelyre bukkantak, ami minden eddigit túlszárnyalhat – és az egész bányászipar izgalomban úszik.

A kínai szakértők egy viszonylag ritka, mélyen fekvő ércre borult rá, ami az előzetes becslések alapján több száz tonna aranyat tartalmazhat. Ez nem csak egy szokásos felfedezés. Ez potenciálisan a valaha látott legnagyobb aranylelőhely.

A világ bányászai persze azonnal felkapták a fejüket. Az aranyárak már így is az egekben járnak, és egy ekkora mennyiség bejelentése komolyan felboríthatja a globális piacot. Most azt figyelik, hogyan fejleszti ki Kína a kitermelési technológiát a több mint három kilométeres mélységben.

Egyelőre még csak a kezdeti adatok állnak rendelkezésre. De az biztos, hogy az aranyász szakma mostantól egy ideig másról sem beszél majd.

A második világháborúban brit mérnökök elkezdték tervezni a világ eddigi legnagyobb repülőgép-hordozóját. Az alapanyag: jég és fűrészpor keveréke. Abszurdul hangzik, mintha valaki álomból hozta volna fel az ötletet, de a Habakkuk-projekt teljesen valóságos volt. Sőt, az egyik legmerészebb háborús terv, ami szinte el is jutott a megvalósításig.

A tudósok meglepő eredményre jutottak: az, hogy valaki második születésnapja előtt mennyi cukrot evett, hatással lehet az egészségére egészen a hetvenes évei végéig. Nem a tejfogakról vagy egy kis átmeneti cukoréhségről van szó — a sejtek öregedéséről és a évtizedekkel később jelentkező daganatos betegségek kockázatáról van szó.

Tudósok egyetlen hatalmas aszteroidabecsapódásban találták meg a magyarázatot a Mars apró holdjának, a Deimosnak két legnagyobb rejtélyére. A legmodernebb számítógépes szimulációkat és az Európai Űrügynökség Hera szondájának friss adatait egybevetve a kutatók arra jutottak, hogy egy mindössze 320 méter széles égitest képes lehetett egyszerre kialakítani a hold déli féltekéjén látható hatalmas mélyedést és a szokatlanul sima, poros felszínt — mindezt úgy, hogy a kis hold nem esett szét a becsapódásban.