Beindították a SuperCDMS-et, az egyik legmerészebb sötétanyag-detektort, amit valaha építettek. A kanadai nikkelbánya közel egymérföldes mélységében hűtötték le a világűrnél is hidegebbre. Mostantól a világegyetem legkeresettebb láthatatlan részecskéjét fogja vadászni – és lehet, hogy meg is találja.

Tudósok végre kitalálták, hogyan kereshetünk tényleg olyan dolgokra, amikről a fizikusok évtizedek óta csak teoretizálnak: apró remegésekre és hullámokra a téridő anyagában. Egy friss áttörés gyakorlati útmutatót ad ahhoz, hogyan észlelhetjük ezeket a szellemszerű torzulásokat a meglévő lézeres detektorainkkal.

Közel nyolc évtized után, a Fülöp-szigeteki árok nyomasztó sötétségében pihenve, a II. világháború egyik legbátrabb hadihajóját végre azonosították. A USS Johnston, amely lehetetlen hősiességgel állt ellen a túlerőben lévő japán flottának, most megfagyva az időben hever a tengerfenéken – és amit a kutatók ott találtak, libabőrös lesz tőle.

Mielőtt műholdak, drónok és felderítőgépek jöttek divatba, egy különc léghajórajongó, Thaddeus Lowe véletlenül megalapozta Amerika első légi kémprogramját – éppen az amerikai polgárháború kitörésekor. Ez a hihetetlen sztori mutatja meg, hogyan változtatta meg egy ember héliumos léghajó iránti szenvedélye a katonai hírszerzést örökre.

Tudósok bebizonyították: a férfi termékenységet kikapcsolhatjuk, mint egy kapcsolót – aztán visszakapcsolhatjuk. Hat év kutatás után a Cornell Egyetem kutatói rátaláltak a módszerre, amivel a spermatermelést szüneteltetni lehet, tartós károsodás nélkül. Ez közelebb visz minket a férfi fogamzásgátlóhoz, ami nem igényel műtétet vagy hormont.

Németországban, egy díszes palota felújítása közben a munkások döbbenetes dologra bukkantak: 2200 éves római katonai táborra. Ez teljesen átírja, amit eddig hittünk a rómaiak németországi megjelenéséről. Spoiler: nem csak kardcsattogás és csata volt. A leletek meglepően békés történetet mesélnek el.

A kutatók most fedezték fel valami igazán megalázó dolgot a kvantumszámítógépekről: felejtősek. Az a sok menő kvantumfeldolgozás? A legtöbbje zajban vész el, mire egyáltalán választ kapsz. Lássuk, mit jelent ez a kvantumtechnológia jövőjére.

Az idegtudomány egyik legnagyobb neve egy sci-fi-szerű kérdést tesz fel: mi van, ha a tudat nem az agyad teremtménye, hanem a valóság szövetébe van belefonva? Őrültségnek tűnik, de komoly tudomány áll mögötte.

1937-ben egy 15 éves lány azt állította, hogy Amelia Earhart kétségbeesett hangját hallotta a rádiójában, recsegve. Évtizedekig senki sem vette komolyan. Most a kutatók végre felteszik a kérdést: mi van, ha igazat mondott?

Mi van, ha minden, amit véletlennek tartunk – a pénzfeldobástól a sorsfordító meglepetésekig –, valójában titkos szabályok szerint működik, amiket csak nem látunk? Egy oxfordi fizikus felkavarta a kedélyeket: azt állítja, a kvantummechanika egész idő alatt tévedett a véletlenségben, és ez mindent átírhat a sorsról, a szerencséről meg a valóságról alkotott elképzeléseinken.

Mérnökök alkottak egy memóriachipet, ami kinevet a végletes hőséget: lávánál forróbb hőmérsékleten is simán bírja, izzadás nélkül. Ez egyáltalán nem volt tervben – mégis ez a véletlen felfedezés új kapukat nyithat a térfelfedezés, az AI-számítások és az energiarrendszerek terén.

Afrikai tó mélyén találtak a tudósok valami elképesztőt: halak alakítottak ki egy géntrükköt, amivel villámgyorsan alkalmazkodnak – gyorsabban, mint amit a fizika megengedne. Mintha az evolúció átugratta volna a lassú részeket, és egyenesen a tutira ment volna.

Kolumbia partjainál, mély a tenger alatt rejtőzik a történelem egyik legértékesebb roncs, tele arannyal és ezüsttel, amitől a mai milliárdosok is irigykednének. 2015-ben fedezték fel, most a tudósok megerősítették, hogy igazi kincs – csavar a dologban: a vagyon érintetlen, nemzetek jogi csatájában ragadt.

Csillagászok most fedeztek fel egy Jupiter méretű bolygót, ami egyáltalán nem illik a bolygóképződésről szóló tudásunkba. A James Webb űrteleszkóppal még furcsább dolgot találtak: a légköre teljesen fordítva van ahhoz képest, amit a fizika törvényei jósolnak.

Kínai kutatók fosszíliákat találtak, amelyek felborítják mindazt, amit eddig tudtunk a bonyolult állatok megjelenéséről a Földön. Ezek a 554 millió éves élőlények a tengeri csillagok, uborkák ősei, sőt még a mi saját elődeink rokonai is – és jóval korábban bukkannak fel, mint gondoltuk.

Az Északi-sarkvidék jégtakarója alatt óriási mennyiségű ősi szerves anyag lapul évezredek óta. A globális felmelegedés miatt most ezek a fagyott készletek kiolvadnak, beleömlenek a folyókba – és végül üvegházgázként a légkörbe jutnak. A kutatók most fedezték fel, mennyire hatalmas ez a probléma.

Kutatók rátaláltak egy fehérjére, ami a fő bűnös az öregedéssel járó memóriazavarok és agyköd mögött. Sőt, kidolgoztak egy módszert a károsodás visszafordítására – legalábbis egereken. Ez alapjaiban változtathatja meg, hogyan küzdünk az agy öregedése ellen.

Míg a mai milliárdosok milliókat költenek az öregedés ellen, Nikola Tesla élete igazi történelmi csavar: jóval tovább élt, mint bárki várta, két évtizeddel meghaladva korának átlagos életkorát. A titka nem drága tabletták vagy vértranszfúziók voltak – valami sokkal izgalmasabb.

Képzeljük el: egy díszített harci hős ikonos vadászgépe eltűnik a II. világháborúban Új-Guinea dzsungelében, és nyolc évtizeden át rejtve marad. Aztán 2024-ben lelkes felfedezők csapata rátalál – a halványvörös festékkel és a pilóta szívbéli kedvesének nevét őrizve. Ez a lelet újra összeköt minket a történelem egyik legkülönlegesebb légiharcászával.

Kutatók hivatalosan megcsinálták azt, amit a fizikusok eddig csak fényben láttak lehetségesnek: bebizonyították, hogy az atomok mozgása is lehet „ összefonódott”. Ez a felfedezés talán végre megadja az esélyt arra, hogy kipróbáljuk: összekeveredhetnek-e a fizika két legnagyobb elmélete.