1906-ban Európa egyik leghalálosabb bányabalesete szedte áldozatait – de amikor a mentőcsapatok befejezték a keresést, néhányan még mindig lélegeztek. Amit ezután átéltek, az egy túlélőthriller forgatókönyve lehetne. Azzal a különbséggel, hogy minden szó szomorú és csodálatos módon igaz.

Kutatók felfedezték, hogy az agysejtekben van egy eddig ismeretlen struktúra, amely úgy működik, mint egy kidobóember – szabályozza, mi mehet be és ki. Ez a parányi kapus lehet a kulcs ahhoz, hogy megértsük, és talán meg is előzhessük az Alzheimer-kórt.

Az adatközpontok igazi éhes szörnyek — annyi áramot zabálnak fel, mint egy kisebb ország, és akkora helyet foglalnak, hogy ott egész városrészek is elférnének. De a tudósok talán egy váratlan megoldásra bukkantak, ami eddig a szemünk előtt rejtőzött — és ez az egész idő alatt bennünk volt.

Néha a leghihetetlenebb felfedezések véletlenül történnek. Thaiföldön, egy csatornarendszer ásása közben a munkások egy rég elrejtett kincsre bukkantak. A kincs egy hatalmas fekvő Buddha-szobor alatt volt lezárva több mint ezer éve. A lelet ritka betekintést nyújt a történészeknek egy ősi királyság életébe és az emberek vallási gyakorlataiba, akik 1300 évvel ezelőtt éltek.

Volt már olyan, hogy találkoztál valakivel, és azonnal úgy érezted, tökéletesen egy hullámhosszon vagytok? A tudósok szerint ennek a feelingnek több köze lehet a dologhoz, mint gondolnád – és ez mind az around us láthatatlan energia mezőkkel függ össze.

Emlékeztek azokra a vicces kerti locsolókra, amiknek csavart, kígyózó csövekből mindenfelé vad mintázatban fröcskölt a víz? Nos, kiderült, hogy ezek az apró, játékos szerkezetek valójában segítenek a tudósoknak megoldani a fizika egyik legrejtélyesebb problémáját — és a válasz sokkal érdekfeszítőbb, mint gondolnátok.

Tudósok jelentős eredményeket hoztak nyilvánosságra egy nagyszabású kutatásból. A finerenon nevű gyógyszer jelentősen lassíthatja a vesefunkció romlását krónikus vesebetegségben szenvedőknél — még azoknál is, akiknek nincs cukorbetegségük. Ez óriási áttörést jelenthet a milliók számára, akik ezzel a gyakran tünetmentesen zajló betegséggel küzdenek.

Mindig is úgy gondoltuk, hogy az állatok számára mi vagyunk a legnagyobb fenyegetés. Az új kutatások viszont azt mutatják, hogy az állatok igazán válogatósak, mikor ijednek meg tőlünk – és ez megváltoztatja, ahogy a tudósok a vadvédelemre gondolnak.

1896 tavaszán pusztító tornádók sorozata söpört végig Amerika szívén, közel ötszáz ember halálát okozva és egész városrészeket semmisítve meg. A legpusztítóbb május 27-én érte el St. Louis-t, és tíz mérföldes pusztítási nyomot hagyott maga után abban a városban, amely akkoriban az ötödik legnagyobb volt az egész országban. Ma a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen szélsőséges tornádóviharok egyre gyakoribbá válnak — és a számok őket igazolják.

Több mint száz évig rejtély maradt a Zoraptera névre hallgató apró rovarok helye az evolúciós családfán. Most kínai kutatók megfejtették az ügyet – és az eredmény igencsak meglepő.

1900 szeptemberében egy kis trópusi vihar indult útnak a Karib-tengeren. Szinte senki sem figyelt fel rá. Aztán elérte Galvestont, Texasban — és valami borzalmas dologgá alakult. 4-es kategóriás szörnnyé, ami ezreket ölt meg, és örökre átírta az időjárás-előrejelzés történetét. Az a bizonyos éjszaka azóta is kísért minket, és őszintén szólva? Tudnánk tanulni belőle.

Mindnyájunkban felmerült már ez a kérdés — általában úgy, hogy az éjszakai égboltot bámultuk, miközben egy kicsit túl sok bor volt a pohárban, és az élet értelme körül kezdett forogni a fejünk. Mi lesz, ha egyszer lezárul az emberiség fejezete? A tudósok igazából elég sokat gondolkodtak már ezen, és hát, van néhány forgatókönyv, ami sokkal furcsább, mint gondolnád.

A tudósok felfedezték, hogy a tarajos gőték egyik fehérjéje hatékony ellenszerként működhet a szakszitoxin ellen — ez az idegméreg azok halálát okozza, akik szennyezett kagylót fogyasztanak. A természet saját maga kínál megoldást egy halálos problémára. És ez egyre fontosabb lehet, ahogy az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak ezek a mérgező algavirágzások.

Túl volt a hőség a 40 fokon, mikor kempingezni mentem. Gondoltam, kipróbálom a BougeRV PC35 hordozható sátorklímát. Tudni akartam, mentheti-e a nyaralásomat, vagy csak drága kifogás arra, hogy ne kelljen igazán kempingezni. Az eredmény meglepett.

A kutatók egy újfajta detektort fejlesztettek ki, amely speciális kameratechnológiával követi a láthatatlan részecskéket sűrű anyagokon keresztül. Ez az áttörés jelentősen leegyszerűsítheti a fizika egyik legnagyobb kihívását.

Ha már régóta szemezel azzal a viaszosdzsekivel vagy egy rendes mindennapos késsel, most itt az alkalom. A Huckberry nyári leárazása elindult – akár 55 százalék kedvezmény a szerkesztők által bevizsgált cuccokra, és akadnak köztük olyanok is, amik sosem szoktak akciózni. Átnéztem helyetted a legjobb darabokat, hogy ne kelljen.

Az emberek többsége szinte egész nap zárt térben van, és a levegő, amit ott belélegzünk, gyakran sokkal koszosabb, mint ami kint van az ablakon túl. Az erdőtüzek füstje és az allergének évről évre egyre nagyobb problémát jelentenek, úgyhogy a légtisztítók mára nem luxuscikkek, hanem szinte alapvető eszközök lettek. Ebben a cikkben bemutatom, hogyan működnek, és te eldöntheted, kell-e neked egy ilyen készülék.

Képzeld el, hogy lemerülsz a Földközi-tenger türkiz vizébe Menorca közelében, és nem egy, hanem három épen megmaradt középkori hajóroncsra bukkansz – 1240-ből. És mintha ez nem lenne elég, az egyik hajóban egy szent ereklyetartó lapul, amelyben talán ma is ott vannak a szent relikviák.

Ez nem holmi filmbe illő történet. Ez most történik. Valós időben.

A RayNeo Air 4 Pro okosszemüveg azt ígérte, hogy a világomat egy privát mozivá alakítja — és őszintén szólva, nagyjából meg is valósította. De volt egy bosszantó probléma, amire egyáltalán nem számítottam.