A fizikusok megtalálták a módját, hogyan lehet irányítani az idő nyilát kvantumrendszerekben — apró részecskék így gyakorlatilag úgy viselkednek, mintha visszafelé haladna az idő. Ez a döbbenetes áttörés azt jelenti, hogy közvetlenül a kvantumrészecskék méréséből nyerhetnénk ki az energiát — ami inkább sci-fibe illik, mint valóságba.
A tudósok attól tartanak, hogy eddig simán elmulasztottuk észrevenni az idegen élet jeleit — egyszerűen azért, mert a biológiánk nem arra van tervezve, hogy felismerjük, amit valójában keresünk. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint lehet, hogy mindaz, amit az űrben keresünk, ott van az orrunk előtt — szó szerint mindenhol, ahova csak nézünk.
Öt évbe telt, mire a nyomozók kiderítették, miért halt meg 98 ember a Surfside-i torony összeomlásakor. Most végre tudjuk az igazságot – és meg kell mondanom, szörnyű érzés, mert ennyi mindenből meg lehetett volna előzni a tragédiát.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói egy újfajta részecskét hoztak létre, amely ötvözi a fényt és az anyagot. Ez az áttörés potenciálisan megoldhatja az AI-számításás egyik legnagyobb szűk keresztmetszetét. A felfedezés révén az MI-rendszerek jelentősen gyorsabbá és energiahatékonyabbá válhatnak – mindezt azzal, hogy újragondoljuk, hogyan építjük a számítógépes chipeket.
A kutatók kiderítették, hogy egyetlen apró építőkocka kicserélése is elegendő ahhoz, hogy egy koronavírus gyökeresen átalakuljon. Ami eddig csak a denevérekben élt vígan, az most már az embereket is veszélyeztetheti. Ez a felfedezés akár korai riasztórendszerként működhet a következő járvány kitörésének előrejelzésére.
Ha már régóta szemezel a drágább vezeték nélküli porszívókkal, de eddig nem tudtad megindokolni magadnak a kiadást, az Amazon Prime Day tökéletes ürügyet adott a kezedbe. A Dyson Gen5detect — ugyanaz a modell, ami folyamatosan vezeti a legjobb listákat — most minden idők legalacsonyabb árcédulájával kapható. Őszintén szólva, ez lehet az a jel, amire vártál.
2003-ban, amikor 55 millió ember maradt áram nélkül az Egyesült Államok északkeleti részén és Kanadában, mindenki felelőst akart. Végül egyetlen fát találtak bűnösnek. De az igazság az, hogy nem csak a természet hibázott — és rengeteget tanulhatunk belőle azokról a törékeny rendszerekről, amelyekre mindennap építünk.
Görög tudósok véletlenül bukkantak rá egy vadállatra, ami farkas és kutya keveréke – és tényleg hibrid, nem csak egy farkasra hasonlító kóbor kutya. A felfedezés mindent megkérdőjelez, amit eddig a farkasokról gondoltunk: hogy túl territoriálisak ahhoz, hogy kutyákkal párosodjanak.
Egy hatalmas új kutatás, amely közel fél millió tinédzsert követett nyomon, kimutatta: a kannabiszhasználat nagyjából megduplázza a súlyos pszichés betegségek – például a pszichózis és a bipoláris zavar – kialakulásának kockázatát. A mai, erősebb termékek és a megengedőbb szemlélet mellett a kutatók szerint ideje alaposabban megnézni, mi történik valójában a gyerekeink agyával.
A tudósok azt fedezték fel, hogy még a ritka hegyi oroszlánlátogatások is drámai láncreakciókat indíthatnak el egy-egy ökoszisztémában. A hatás nemcsak a zsákmányállatokra terjed ki, hanem a növényekre, a kisebb ragadozókra és az egész tájra is. A legmeglepőbb? Mindez egy apró, külvárosi természetvédelmi területen történt, alig 45 mérföldre San Franciscótól.
What if consciousness isn't locked inside the linear timeline we all think runs our lives? Researchers have been running experiments that point to something strange: our minds might be taking quick peeks into the future—and maybe even nudging the past—in ways that sound like pure science fiction. Yet the data keeps showing up again and again.
Tudósok a James Webb űrteleszkóppal valami váratlanra bukkantak egy távoli planétán, amit csak „Rózsaszín Bolygó"-ként emlegetnek: sóból álló felhőket találtak. Ez a felfedezés egy évtizedes rejtélyt old meg, és rámutat, mennyire különösek tudnak lenni az exobolygók.
Egy friss kutatás szerint az időskori zsírcsökkentés és az izomtömeg megőrzése terén korántsem mindegy, milyen edzésformát választunk. A tudósok azt találták, hogy egy bizonyos módszer messze túlszárnyalja a többit – és nem biztos, hogy erre számítana.
Egy UCLA kutatás döbbenetes eredményeket hozott. A chlorpyrifos – az egyik legelterjedtebb mezőgazdasági rovarölő szer – a Parkinson-kór kockázatát több mint 2,5-szeresére növelheti. A kutatók most pontosan feltárták, hogyan károsítja ez a vegyszer az agyat. Az eredmények egyaránt lenyűgözőek és aggasztóak.
Új kutatások szerint az agyunk akkor is keményen dolgozik, amikor már azt hisszük, hogy teljesen kikapcsolódtunk a altatás alatt. A Baylor College of Medicine kutatói felfedezték, hogy a hippokampusz – ez az agyi terület felelős a memóriáért – továbbra is feldolgozza a nyelvet, új mintákat tanul, sőt még a történet folytatását is meg tudja jósolni. Ez a felfedezés alapjaiban rázza meg mindazt, amit eddig az tudatról gondoltunk.
Tudósok azt fedezték fel, hogy aprócska talajbaktériumok segíthetik a növényeket túlélni a sóssá váló földeken. Ez lehet az a áttörés, amire a mezőgazdaságnak most a legnagyobb szüksége van, miközben bolygónk egyre melegszik.
A sclerosis multiplex kezelése gyökeresen megváltozhat egy új felfedezés nyomán. A kutatók ugyanis rájöttek, hogy az agyban található immunsejtek, amelyek alapvetően segítik a szervezetünket, képesek zsírcseppekkel megtelni — és ekkor pont az ellenkezőjét teszik: súlyosabbá teszik a betegséget. Ez a meglepő eredmény alapvetően átírhatja, ahogyan a sclerosis multiplexet kezeljük és előrejelezzük.
Az amerikaiak évente több mint egymilliárd dollárt költenek halolaj-kiegészítőkre, meg vannak győződve róla, hogy ezzel védik az agyukat az Alzheimer-kórtól. Ám egy új, nagy volumenű USC-kutatás szerint mindez a pénz és energia gyakorlatilag semmit sem ér az agy egészsége szempontjából — még annak ellenére, hogy az omega-3 zsírsavak sikeresen eljutnak az agyba.
Kétszáz évvel ezelőtt egy hajó indult útnak Amerika egyik leghíresebb fiatal nőjével a fedélzetén — és soha nem érkezett meg. Theodosia Burr Alston — ragyogó tehetségű, bájos, egy hírhedt alelnök lánya — nyomtalanul eltűnt, hátborzongató rejtélyt hagyva maga után, amely a történészeket máig foglalkoztatja.
Az Alamo környékén dolgozó régészek két teljesen ép ágyúgolyóra bukkantak – az egyik mexikói, a másik texasi gyártmányú. Mindkettő 1836 óta hevert a földben. A két lelet között mindössze néhány hónap telt el, és a szakértők azóta alig bírják palackban tartani a lelkesedésüket.