Mi lenne, ha megmondhatnánk a hőnek, hogy pontosan hová menjen, és ott is maradjon – még akkor is, ha már kikapcsoltuk az áramforrást? Nos, az Oszakai Metropolitán Egyetem kutatói épp ezt érték el egy új, programozható anyaggal, amely igény szerint képes irányítani a termikus sugárzást.

Kutatók igazán meghökkentő dologra bukkantak egy apró svéd szigeten — farkascsontokra, amelyeknek ott semmi keresnivalójuk nem lenne. De ami igazán érdekes: ezek a farkasok korántsem vadon éltek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy ősi emberek tartották őket, halakkal és fókákkal etették, és olyan módon gondozták őket, amire korábban nem is gondoltunk. Ez a felfedezés arra készteti a szakembereket, hogy újragondolják az egyik legősibb emberi történetet: hogyan is lett a farkasból barát.

A csillagászok valami rendkívülit vittek véghez: valós időben figyelték, ahogy egy magnetár megsületik. Ez a kozmikus nyomozás nemcsak egy húsz éves rejtélyt oldott meg az extrém fényes szupernovákról, hanem azt is bebizonyította, hogy Einstein relativitáselmélete olyan módon működik, amire senki sem számított.

Picture this: you live in a Neolithic city, and beneath your feet runs an entire hidden network of pathways your ancestors built — not just walls and gates to keep danger out, but a kind of underground highway system. That's what archaeologists have just uncovered in northern China, and it's turning everything the field thought it knew about ancient civilizations completely upside down.

Tudósok quantum entanglementet fedeztek fel egy kristályban, amelyet simán a tenyeredben tarthatsz. Ez pedig mindent megkérdőjelez, amit eddig gondoltunk arról, hol létezhet kvantumőrület.

A felfedezés végre magyarázatot adhat arra, miért viselkednek olyan furcsán a titokzatos „furcsa fémek" — és az egész valahogy a hangyákhoz kapcsolódik.

Kutatók felfedeztek egy fehérjét, amelyet a szakemberek „Mitch" névre kereszteltek el. Ez a fehérje gyakorlatilag irányítja, hogy a testünk zsírpárnákba raktározza vagy inkább elégesse a zsírt. Amikor a tudósok kiiktatták ezt a fehérjét, az emberi sejtek hirtelen rengeteg zsírt kezdtek égetni, miközben az új zsírsejtek képződése is leállt. Ez az eredmény hatalmas lehetőségeket nyithat az fogyókúrás kezelések fejlesztésében.

A UCLA kutatói meglepő gyengeséget találtak néhány agresszív rákos sejtben, és az igazán izgalmas az, hogy ehhez a sebezhetőséghez már léteznek célzott gyógyszerek. A felfedezés végre új fegyvert adhat az orvosok kezébe azok ellen a daganatok ellen, amelyekkel több mint ötven éve szinte lehetetlen küzdeni.

A tudósok már régóta álmodnak egy szobahőmérsékleten működő szupravezetőről — egy anyagról, amely forradalmasíthatná a mindennapi életünket, a telefonunktól kezdve az egész áramhálózatig. Most a mesterséges intelligencia egy új, hatékony eszközt ad a kutatók kezébe, hogy ez az álom valóra váljon, miközben éveket, akár évtizedeket is lefaraghat a keresésből.

1995-ben búvárok furcsa kör alakú mintázatokra bukkantak a japán partok közelében, az óceán fenekén. Eszükbe sem jutott, hogy a világ legbonyolultabb halágyát találták meg. Majdnem húsz évvel később derült ki, ki áll ezeknek a gyönyörű víz alatti mintázatoknak a hátterében — és kiderült, hogy egy aprócska gömbhal az alkotó, igazi rejtőzködő művész.

Ancient tombs dating back 5,000 years have been discovered in Egypt. They look strikingly similar to royal burial chambers. This suggests that the design of those iconic pyramids was already being refined centuries before the first stone was ever laid at Giza.

A bordásmedvék a Föld egyik legellenállóbb élőlényei, és az sem elképzelhetetlen, hogy ezek a mikroszkopikus, lassan haladó lények segíthetnek az élet más bolygókra juttatásában. Első hallásra őrült ötletnek tűnik, mintha valamelyik sci-fiből lépett volna elő. Pedig a mögötte rejlő tudomány igencsak érdekes.

Azt gondolnánk, hogy az aszteroidák a bolygógyilkosok, de az új kutatások szerint ezek a kozmikus üstökösök valójában kulcsfontosságúak lehettek az élet kialakulásában. A tudósok most azt állítják, hogy az ősi becsapódások pontosan azokat a feltételeket teremtették meg, amelyek az élet kibontakozásához kellettek — és ez gyakorlatilag átírja mindazt, amit az eredetünkről gondoltunk.

Amikor a barátaiddal nevetgélsz, nem igazán gondolkodsz el azon, hogy mögötte tizenöt millió év evolúciós történet áll. De egy friss kutatás kiderítette, hogy a nevetésünk egy ritmikus titkot rejt, amit egy közös őstől örököltünk — attól az őstől, akit az orangutánok, a csimpánzok és a gorillák is megosztanak velünk. És őszintén szólva, ez az egyik legaranyosabb tudományos felfedezés, amit idén hallottam.

A tudósok talán valami hihetetlent észleltek — egy parányi fekete lyukat, amelynek nem lenne szabad léteznie. És ha ez igaz, az végre megmagyarázhatja, mi is a sötét anyag.

Képzelj el egy olyan világot, ahol egy katona a csatatéren kivérzenének, mire elszámolsz egyig. A dél-koreai KAIST kutatói most épp ilyesmit hoztak létre — és őszintén szólva, ez most tényleg leveszi a lábamról.

Amikor a tudósok apró, emberhez hasonlító lények csontjait fedezték fel egy indonéz szigeten, nem hittek a szemüknek. De ami igazán megdöbbentette őket: a helyi falusiak már generációk óta meséltek ezekről az „emberszabású lényekről" — jóval azelőtt, hogy bármilyen csontot is megtaláltak volna.

Ez a Homo floresiensis vad története. És az, hogy miért írja át mindazt, amit az emberi evolúcióról gondoltunk.

A fizikusok megtalálták a módját, hogyan lehet irányítani az idő nyilát kvantumrendszerekben — apró részecskék így gyakorlatilag úgy viselkednek, mintha visszafelé haladna az idő. Ez a döbbenetes áttörés azt jelenti, hogy közvetlenül a kvantumrészecskék méréséből nyerhetnénk ki az energiát — ami inkább sci-fibe illik, mint valóságba.

A tudósok attól tartanak, hogy eddig simán elmulasztottuk észrevenni az idegen élet jeleit — egyszerűen azért, mert a biológiánk nem arra van tervezve, hogy felismerjük, amit valójában keresünk. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint lehet, hogy mindaz, amit az űrben keresünk, ott van az orrunk előtt — szó szerint mindenhol, ahova csak nézünk.

Öt évbe telt, mire a nyomozók kiderítették, miért halt meg 98 ember a Surfside-i torony összeomlásakor. Most végre tudjuk az igazságot – és meg kell mondanom, szörnyű érzés, mert ennyi mindenből meg lehetett volna előzni a tragédiát.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói egy újfajta részecskét hoztak létre, amely ötvözi a fényt és az anyagot. Ez az áttörés potenciálisan megoldhatja az AI-számításás egyik legnagyobb szűk keresztmetszetét. A felfedezés révén az MI-rendszerek jelentősen gyorsabbá és energiahatékonyabbá válhatnak – mindezt azzal, hogy újragondoljuk, hogyan építjük a számítógépes chipeket.