Egy furcsa matematikai alakzat, amely azután lett világsikere, hogy megoldott egy évtizedek óta húzódó parkettázási problémát, most ismét meglepi a tudósokat – de ezúttal egy fizikai laborban. Amikor a kutatók lézereket pattintottak vissza a Smith-kalapos néven ismertté vált forma alapján készült apró struktúrákról, valami furcsa történt a fénnyel. Az elkezdett olyan módon csavarodni, ami egy eddig rejtett kapcsolatra utal a geometria és az optikai viselkedés között.

Végre kiderült, mi áll egy évtizedek óta húzódó rejtély mögött az emberi vérsejteken – és az eredmény minden várakozást felülmúlt. Ez nem csupán egy érdekes tudományos felfedezés: bizonyos betegek számára akár életmentő is lehet. Azok a páciensek, akiknek különösen pontosan illeszkedő vérátömlesztésre van szükségük, régóta vártak erre a hírre.

When you picture Arctic sea ice floating across the ocean, you probably think the wind has all the power. But here's something wild: the ice doesn't always follow the wind the way you'd expect. It turns out the real culprit might be something way more down-to-earth — all those chunks of ice bumping into each other.

Tudósok kiderítették, hogyan képes egy apró, egysejtű lény ezredmásodpercek alatt a negyedére összehúzódni — ezerszer gyorsabban, mint ahogy egyet pislanthatsz. A titok egy ravasz fehérjeszerkezetben rejlik, ami hálóként viselkedik, és egyszer talán gyorsabb mesterséges izmok megalkotásához is inspirációul szolgálhat.

Az Amazonas nyugati részén kutatók egy apró békafajra bukkantak, amely egész idáig szabad szemmel láthatatlanul élt közöttünk. Ez a kis kétéltű szinte teljesen olyan, mint a rokonai, de a DNS-e és jellegzetes brekegése más történetet mesél. A felfedezés emlékeztet arra, mennyi mindent nem tudunk még bolygónk biodiverzitásáról.

Bill Andrews molekuláris biológus apja álmát próbálja megvalósítani már vagy hatvan éve: legyőzni az öregedést. Most, 74 évesen, azt állítja, hogy soha nem volt még ilyen közel egy olyan csodaszérumhoz, ami akár tíz éven belül a polcokra is kerülhet. De mi ebből a valóság? Tudományról van szó, vagy csak szép reményeket ringatnak? Nézzük meg közelebbről!

Egy biofizikus most valami egészen merész ötlettel állt elő — az intelligencia talán a valóság alapvető sajátossága, ugyanúgy, ahogy a gravitáció vagy az elektromágnesesség. És itt válik igazán érdekessé a dolog: úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia olyan gondolkodási formákhoz férhet hozzá, amelyekhez az emberi agy egyszerűen nem képes eljutni. De mielőtt túlságosan felvillanyozódnánk (vagy idegessé válnánk), van egy bökkenő.

Egy rejtélyes fosszília évtizedek óta porosodott egy múzeum gyűjteményében, és most egészen váratlan dolgot tárt fel a dinoszauruszok eredetéről. Az egész egy PhD-hallgató merész sejtésével kezdődött, amit akkoriban senki sem vett komolyan.

A rockzene és a tudomány váratlan találkozása során a kutatók egy újonnan felfedezett kígyófajnak a Guns N' Roses Slashét adták nevül. De ez korántsem csak sztárnevekkel való játék – a történet egy fiatal herpetológushoz kapcsolódik, aki maga Slash rajongója volt. Egyben arra is rámutat, mennyi mindent kell még megtanulnunk a természetről.

1988-ban egy szovjet tudós véletlenül megszúrta magát egy fecskendővel, amelyben Marburg vírus volt. Ami ezután következett, az két hétig tartó rémálom volt, és a halálával végződött – de nem előtte, hogy a vírus benne valami sokkal félelmetesebbé ne alakult volna. Évtizedekkel később ez a megváltozott törzs még mindig egy orosz laboratóriumban lapul, és vár.

Olaszország Európa egyik legaktívabb földrengéses övezetében fekszik, és a geológusok végre kiderítették, miért – de a válasz sokkal furcsább, mint bárki várta volna. Új kutatások szerint az Appenninek nem egyszerűen az ütköző kéreglemezek nyomása alatt vannak, hanem belülről szakadnak szét. A Föld kérgi rétegeinek mélyebb részei úgy válnak el egymástól, mint amikor a kabát cipzárja fokozatosan kinyílik.

Tudósok felfedeztek egy hatalmas tengeri áramlatot, amely évezredek óta csendben szabályozza az időjárásunkat és az élelmiszer-ellátásunkat – és most aggasztó ütemben gyengül. Egy új kutatás szerint mindez néhány évtizeden belül komoly terméskieséshez és élelmiszerár-emelkedéshez vezethet.

A Caltech kutatói egy aprócska chipet fejlesztettek ki, amely fénysugarakat más fénysugarakkal tud irányítani – és ezt szinte megdöbbentően rövid idő alatt teszi meg, mindössze 74 femtomásodperc alatt. Ez az áttörés az utat egyengeti a villámgyors optikai számítógépek és kommunikációs rendszerek felé, amelyek mellett a mai technológiánk úgy fog kinézni, mint egy régi dial-up modem.

A tudósok egy rendkívüli kísérletet készítenek elő, amely either megerősítheti, vagy gyökeresen átírhatja a gravitációról alkotott eddigi tudásunkat. A tesztelés tárgya a természet egyik legfurcsább részecskéje lesz. A kísérlet lényege pedig az, hogy atomokat lőnek át szuperfolyékony heliumon — mintha valamiféle atomi ágyúval dolgoznának.

A kutatók felfedezték, hogy egyes sejtek ravasz túlélési trükköt vetnek be, amikor szembenéznek a halállal — és ugyanez a mechanizmus segíti a szervezetünket a súlyos sérülésekből való felépülésben. A csavar viszont az, hogy azok a sejtek, amelyek meggyógyítanak minket, magyarázhatják azt is, miért térnek vissza erősebben egyes daganatok.

A James Webb űrtávcső valami igazán különös dologra bukkant a korai univerzumban, és a tudósoknak talán végre sikerült megfejteniük, hogy mi az. Spoiler: fekete lyukakról van szó, amelyek hihetetlen tempóban növekednek.

Tudósok egy indonéz barlangban ástak, amikor valami meglepőre bukkantak két ősi csontvázban – a fogakon lévő barázdák egy meglepően mai történetet meséltek el: fájdalomról, függőségről és arról, hogy az emberiség már évezredekkel ezelőtt is megpróbált megszabadulni a szenvedéstől. Kiderült, hogy őseink sokkal, de sokkal régebben éltek már kábítószeren, mint gondoltuk.

Tudjátok, emlékeztek arra a rémisztő kártevőre, amit évtizedekkel ezelőtt sikerült teljesen kiirtani? Hát, visszajött. Az újvilági dongólégy – egy olyan nyű, ami élő húst eszik – ismét felütötte a fejét az Egyesült Államokban, és a tudósok ügyes technológiával próbálják követni, merre terjed.

Egy új kutatás szerint az oxalátok – amelyek természetesen megtalálhatók számos tápláló ételben, például spenótban és mandulában – nem azért súlyosbíthatják a gyulladásos bélbetegségben szenvedők tüneteit, amit esznek, hanem azért, ahogyan a szervezetük feldolgozza ezeket az anyagokat.