Mintegy 12 millió éve Dél-Amerikában zajlott a földtörténet legvéresebb vacsorája — és a vendégség egyetlen sztárja egy óriási krokodil volt. Új kutatások szerint a Purussaurus neivensis messze nem csak egy újabb nagy ragadozó volt; ő uralta azt az ökoszisztémát, ahol hemzsegtek a gigászok, és még a hírhedt „terrorista madaraknak" is be kellett érniük a másodhegedűs szerepre.

Amikor a kutatók közelebbről megvizsgáltak egy ókori egyiptomi temetkezési kamrát, valami meglepőre bukkantak — nem káoszra, hanem évszázadokra visszanyúló gondos tervezésre. Egyetlen sír átalakulásának története elárulja, hogyan bántak az ókori egyiptomiak halottaikkal.

Albert Einstein becsempészett egy kis turpisságot a híres egyenleteibe, és később a legnagyobb baklövésének nevezte. Évtizedekkel azután, hogy elhajította, ugyanez a „baki" visszaköszönt — és ma már ez a legelfogadottabb magyarázat arra, miért gyorsul a világegyetem tágulása. Ez egy valóban vad történet arról, hogyan lett egy állítólagos hibából a modern kozmológia alapköve.

Amikor legközelebb élvezed azt a falat kézműves sajtot, gondolj arra: azok a baktériumok, amelyek ezt a bonyolult ízt megteremtik, valószínűleg az emésztésednek is jót tesznek. A tudósok felfedezték, hogy egyes brit sajtok mikrobái a bélrendszer egészségét is erősíthetik.

A James Webb-űrteleszkóp folyamatosan tárja fel a kozmosz rejtélyeit, és legújabb felfedezése talán a legfurcsább mind közül — több ezer apró, rubinvörös pont szórt el az univerzum korai időszakában, amelyre senki sem tud magyarázatot adni. Most viszont a kutatók úgy vélik, végre rájöhettek, mi ezeknek a titokzatos objektumoknak a természete, és mi történik velük, ahogy az univerzum öregszik.

A Perseverance rover most valami olyasmit kapott el, amitől meg kellett állnom és elgondolkodnom a világmindenségben elfoglalt helyünkről: a Földet, ahogy éppen eltűnik a Mars holdja, a Phobos mögött. 300 millió kilométer távolságból az egész bolygónk nem volt több, mint egyetlen fénypötty. Hadd ülepedjen ez le egy kicsit.

Évtizedek óta vita tárgya a tudósok körében, hogy bolygónk nem egyetlen, önszabályozó élő szervezetként működik-e – és őszintén szólva, az érvek jóval meggyőzőbbek, mint gondolnád.

Kutatók felfedezték, hogy a digoxin – egy több mint százéves gyógyszer, amely napi tíz centnél is olcsóbb – a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket akár 25 százalékkal csökkentheti. Holland kutatók három új tanulmánya szerint ez a rég elfeledett szer megérdemli a helyét a szívelégtelenség standard kezelésében, és alapvetően megváltoztathatja, ahogyan az orvosok világszerte kezelik a betegeiket.

Egy olyan áttörésről van szó, ami akár sci-fiből is származhatna: kutatóknak sikerült laborban, egy petricsészében egér őssejtekből agykérget növeszteniük. A csavar viszont az, hogy bár a mini-agy előállítja a megfelelő alapanyagokat, valahogy mégsem sikerül tökéletesen összeraknia a receptet. Ez a felfedezés arra tanít minket, mi teszi lehetővé, hogy a valódi agy ilyen precízen fejlődjön — és mi az, ami kimarad, amikor megpróbáljuk utánozni a természetet.

A kutatók nemrég 1,7 milliárd éves, parányi fosszíliákra bukkantak. Ezek segíthetnek megválaszolni az egyik legnagyobb kérdést az élet történetében: hogyan lett a piciny, egysejtű lényekből minden a Földön, a fáktól kezdve a polipokig? Úgy tűnik, a válasz a Föld legeldugottabb és legváratlanabb sarkában bújhat meg.

A tudósok most igazolni látszanak valamit, amit régóta sejtettünk: egy hétköznapi tápanyag segíthet megőrizni sejtjeink energiatermelő egységeinek fiatalságát. A titok egy olyan molekula, amely rugalmasan tartja a mitokondriumokat - és ami a legjobb, már most is ott lehet az étrendedben.

Képzeld el: benyúlsz egy üresnek tűnő dobozba, és kiderül, hogy valójában apró, láthatatlan valamikkel van tele, amelyek gyorsabban jelennek meg és tűnnek el, mint ahogy pislantanál. A kvantummechanika már közel egy évszázada ezt állítja az üres térről — és most végre talán megvan a bizonyíték hozzá.

Kutatók felfedezték, hogy a GRK2 fehérje, amikor nem működik megfelelően, felhalmozódik az agysejtekben, és ezzel önmagát erősítő folyamatot indít el – ami súlyosbítja az Alzheimer-kórt. A legjobb hír? Találtak egy vegyületet, amelynek segítségével talán meg lehet törni ezt a kört.

Amikor a 24 éves George Bird megpillantotta azt az egyedül álló kövegyet egy derbyshire-i erdőben, valami nem stimmelt. Nem tudta lerázni magáról azt az érzést, hogy van itt valami több is – és a megérzése végül ahhoz vezetett, hogy az régészek felfedeztek egy 3700 éves rituális helyszínt, ami mindenki orra előtt rejtőzködött.

A Mount Rainier csendesen ketyeg, mint egy időzített bomba, és a legszörnyűbb része? Egyáltalán nem kell kitörnie ahhoz, hogy elpusztítsa a Seattle környéki közösségeket. A tudósok kétségbeesetten próbálják megérteni ezeket a halálos iszapáradatokat, úgynevezett laharekat, és őszintén? Talán ideje lenne odafigyelnünk.

Kutatók felfedezték, hogy egy különleges memóriatechnika segíthet a felnőtteknek leküzdeni azt a mélyen gyökerező kudarcfélelmüket, ami gyermekkori bírálatokból ered. És az eredmény meglepheti. Mit jelent ez mindazoknak, akik úgy érzik, csak akkor értékesek, ha tökéletesek?

Új kutatások szerint a légköri CO2-szint emelkedése mérhető változásokat okoz az emberi vérkémiában, és a fiatalabb generációk talán a leginkább érintettek ebben a lassú biológiai átalakulásban. A eredmények arra utalnak, hogy talán egy példa nélküli emberi kísérlet kellős közepén élünk, miközben észre sem vesszük.

Képzeld el, hogy minden fotód, videód és fájlod egyetlen sószemnél is kisebb helyen férne el. Ez a DNS-alapú adattárolás ígérete, és a kutatók most egy hatalmas lépést tettek afelé, hogy ez valósággá váljon — egy olyan eszközzel, amely százszor kevesebb energiát használ, mint a jelenlegi megoldások.

A tudósok aggasztó mintázatra bukkantak: a nátrium-nitrit – igen, arra a vegyi anyagra, amit a bacon és a felvágottak tartósítására használnak – összefüggésbe hozható a fiatalok körében megnövekedett öngyilkossági halálozással az Egyesült Királyságban. Egy friss kutatás szerint ez a könnyen beszerezhető anyag sokkal nagyobb szerepet játszhat a megelőzhető halálozásokban, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

A tudósok nagyon úgy tűnik, hogy megoldották az egyik legrejtélyesebb történelmi kérdést – a Húsvéti-szigeteki titokzatos írásról van szó. És őszintén szólva, az eredmények sokkal érdekesebbek, mint amire számítottam.