Tudósok egy forradalmi gélt fejlesztettek ki, amely képes újraépíteni a fogzománcot — ugyanazokat a fehérjéket használva, amelyeket a testünk is bevet a fogak építéséhez. Ez azt jelenti, hogy búcsút inthetünk a lyukaknak és a töméseknek, és köszönthetjük azt a jövőt, ahol a fogaink maguktól gyógyulnak. Elég vad, ugye?

A részecskegyorsítónál dolgozó tudósok olyan nyomokra bukkantak, amelyek szerint az atomokat összetartó parányi részecskék sokkal furcsábbak, mint amit a tankönyvek leírnak. A felfedezés azt sugallja, hogy a protonokat összeragasztó „ragasztó" valójában az anyag egyik alapvető tulajdonságát hordozhatja — és ha igazuk van, a fizikakönyveket át kell majd írni.

Tudósok épp most fedezték fel, hogy a tengeri férgektől kezdve a közönséges földigilisztákig szinte mindenféle féreg képes lebontani a természet eredeti műanyagát – és ez az eredmény teljesen átírja, amit az ökoszisztémákban zajló szénciklusról eddig tudtunk. Olyan felfedezés ez, ami elgondolkodtat: vajon mit nem vettünk észre eddig a természetről?

MIT kutatói olyan felfedezésre jutottak, ami gyökeresen megváltoztathatja a nyelv és a gondolkodás kapcsolatáról alkotott képünket: az agyunk képes komplex logikai feladatokat megoldani akkor is, ha a nyelvi központjai teljesen offline állapotban vannak. Ez az eredmény alaposan megkérdőjelezi az évezredes filozófiai vitát arról, hogy vajon szükségünk van-e a szavakra a gondolkodáshoz.

Egy régóta kedvelt evolúciós elmélet, amely magyarázatot ad arra, hogy a hangyák, méhek és darazsak miért fejlődtek összetett társadalmakká, gyökeres átdolgozásra szorulhat. Egy új kutatás, amely közel 69 ezer rovarfajt vizsgált, azt sugallja, hogy az a genetikai rendszer, amelyet eddig a szociális viselkedés kialakulásának fő okaként tartottak számon, valójában nem is ez a bűnös.

A legizgalmasabb felfedezések néha nem a föld mélyén rejtőznek – ott vannak az orrunk előtt, a múzeumok eldugott raktáraiban. Japán kutatók nemrégiben elővették egy régi mosasaurusz kövületét, és harminc éven át rejtőzködő csontokra bukkantak. Köztük volt egy olyan csont is, amelyet korábban még soha nem találtak japán példányokban. A legmeglepőbb azonban az, hogy a lény koponyájának jellegzetességei egyetlen tudományos leírással sem egyeznek.

Amikor a NASA James Webb űrteleszkópja Neptune felé fordult, olyan látvány fogadta a tudósokat, amitől alaposan megdöbbentek: agyagásványokat találtak holdakon, amelyeken ennek semmi értelme nem lenne. A kutatók most úgy vélik, hogy egy kataklizmikus űrkatasztrófa nyomaira bukkantak, amely milliárd évekkel ezelőtt teljesen átformálta a Neptunusz holdrendszerét.

Astronomers caught one of the most violent events in the universe on camera — a black hole tearing a massive star to shreds — and got quite a shock when something seemed to make it through the cosmic wreck. The energy released was so staggering it makes our Sun look like a tiny flickering light.

A tudósok most megfejtették, miért ragaszkodunk mindig ugyanazokhoz a döntésekhez, még akkor is, ha ott van mellettünk a jobb opció. És nem, nem azért, mert alaposan végiggondoltuk a többi lehetőséget. Kiderült, hogy az agyunk tulajdonképpen rutinlényből működik – és mostanában kezdjük csak igazán megérteni, hogyan.

Tudósok egy eddig ismeretlen ásóbéka-fajra bukkantak a világ egyik leghíresebb őslénytani lelőhelyén. A legjobb az egészben: a kövületek az 1950-es évek óta múzeumi raktárakban porosodtak, és csak arra vártak, hogy végül valaki alaposabban megnézze őket.

Tudósok olyanra bukkantak, amire nem számítottak — egy ritka részecskebomlás, ami sokkal többször fordult elő, mint kellett volna. Most azt próbálják kideríteni, hogy valódi felfedezésről van-e szó az univerzum működését illetően, vagy csak mérési hibákról.

A tudósok megállapították, hogy bolygónk talajában páratlan méretű gombahálózatok húzódnak végig — annyi, hogy a Pluto távolságát közel 200 ezer alkalommal lehetne velük bejárni. De ami igazán megdöbbentő: egyes kutatók szerint ezek a hálózatok tulajdonképpen tudatosak lehetnek.

És mi van, ha a halál mégsem egyirányú utca? Új kutatások alapjaiban rázogatják meg a legszemélyesebb elképzeléseinket arról, hol a határ az élet és a halál között, és az következmények őszintén szólva elég durvák. Vannak laboratóriumi kísérletek, amelyek képesek visszaállítani a sejtműködést halott agyban. És vannak vitatott kísérletek, amelyek feszegetik, mit jelent egyáltalán élni. Belépünk egy furcsa új korszakba, ahol a vég talán nem is annyira végleges.

Tudósok meglehetősen nyugtalanító dolgot fedeztek fel arról, mi történik a beleinkben, ha kevés rostot eszünk. Kiderül, hogy a jótékony bélbaktériumok, ha éhezni kezdenek, képesek a saját bélfalunkból táplálkozni. De van egy jó hírünk is: egy újonnan felfedezett növényi fehérje segíthet abban, hogy a mikrobiomunk — és mi magunk is — egészségesek maradjunk.

A kutatók érdekes jelenségre bukkantak: az atomerőművek reaktorai még leállítás után is „utánizzanak" – részecskék továbbra is áramlanak belőlük. Ez az áttörés új eszközöket adhat a nukleáris létesítmények felügyeletéhez.

Kutatók felfedezték, hogy három különböző kezelés kombinálásával — amelyet újszülött főemlősöknek adtak be a HIV-fertőzést követő három napon belül — teljesen el lehet tüntetni a vírust. Ilyen eredményt korábban egyetlen kezeléssel sem sikerült elérni. A felfedezés reményt adhat arra a 120 ezer feletti babára, akik évente megfertőződnek HIV-vel világszerte, és idővel akár emberi klinikai vizsgálatokhoz is elvezethet.

A csillagászok most adták ki a valaha készült legnagyobb űrkatalógust. Több millió csillag, fekete lyuk és galaxis szerepel benne, az égbolt mindkét féltekéjéről. Ez az új térkép azonban nem egyszerűen nagyobb az eddigieknél — gyökeresen megváltoztatja, amit az univerzumban lévő dolgokról tudunk.

Autópálya-szélesítés közben bukkantak rá a német építők valamire, ami a terveiknél jóval régebbre nyúlik vissza: egy kiváló állapotban megőrződött római főútvonalra, amelyen katonák, kereskedők, sőt még korábbi kelta telepesek emlékei is előkerültek. A lelet azt mutatja, hogy a rómaiak nemcsak hódítók voltak – zseniális mérnökök voltak, akik annyira értettek a földrajzhoz, hogy mi ma is az általuk kijelölt útvonalakon haladunk.

Kutatók kollagénnyomokra bukkantak egy 66 millió éves dinoszauruszcsontban. Ez azért jelentős, mert az eddigi tudományos álláspont szerint az eredeti biológiai molekulák nem élhetik túl a kövülési folyamatot – most viszont kiderült, hogy ez nem feltétlenül van így. Az eredmény akár gyökeresen új megközelítéseket is hozhat a dinoszauruszok kutatásában.

Tudósok megalkották a világ első szupravezető kvantumhőmotorját, amely kvantumhatások segítségével, rendkívül hideg körülmények között alakítja át a hőt munkává. Ez az eszköz idővel segíthet majd a nagyobb kvantumszámítógépek megépítésében, mivel egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a hardverüket.