Egy új kutatás szerint egy genetikai szívbetegség, amely nagyjából a lakosság húsz százalékát érinti, gyakran észrevétlen marad, mert semmilyen tünetet nem okoz. A tudósok most azt tanácsolják mindenkinek, hogy kérdezzen rá orvosánál egy egyszerű vérvizsgálatra, amely felfedheti ezt a rejtett veszélyt.

Egy hét csendben ülés tényleg megváltoztatja az agyunkat? Új kutatások szerint igen — és a hatás nem csak annyi, hogy nyugodtabbnak érezzük magunkat.

A NASA James Webb űrteleszkópját használó tudósok egy rendkívül fényes objektumot fedeztek fel a korai univerzumban. Ez az objektum arra kényszerít minket, hogy újragondoljuk, amit a csillagokról és a fekete lyukakról tudunk. Az is lehet, hogy egy teljesen új típusú kozmikus lénnyel van dolgunk.

A tudósok olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek szerint egyes legkorábbi emlősőseink sokkal korábban átállhattak az elevenszülésre, mint eddig gondoltuk. Egy aprócska növekedési nyom egy megkövesedett csontban most átírja azt, amit az emlősök szaporodásának evolúciójáról eddig tudni véltünk.

Amikor az archeológusok bizonyítékot találtak arra, hogy vadászó-gyűjtögetők éltek Máltán közel egy évezreddel az első földművesek előtt, azt hitték, valamit elszámoltak. Évekig ellenőrizték az adatokat, mire rájöttek valami hihetetlenre: ezek az ősi emberek nem csak tengődtek egy kopár szigeten – rendszeresen átkeltek a tengeren Szicíliába. Ez pedig alapvetően átírja, amit a mezolitikus tengerészekről eddig gondoltunk.

Kiderült, hogy a kutyák egyszerűen az arcodból meg tudják állapítani, hogy félsz, mérges vagy-e, vagy szomorú. A tudósok pedig bizonyítékot is találtak erre — úgy, hogy szó szerint belenéztek a kutya agyába. Az eredmények valami igazán meghökkentőt árulnak el arról, mennyire össze vagyunk nőve a szőrös legjobb barátainkkal.

Kutatók egy áttörő katalizátortechnológiát fejlesztettek ki, amely a燃料cellák gyakorlati felhasználását teheti lehetővé adatközpontok áramellátására. Ez potenciálisan megoldhatja az egyik legnagyobb energiaproblémát, amellyel egyre digitálisabb világunk szembesül.

A titok? Speciálisan tervezett szénstruktúrák, amelyek lehetővé teszik, hogy a platina apró részecskéi hatékonyabban dolgozzanak és tovább kitartsanak.

Valószínűleg hallottad már, hogy a tengeri hőhullámok rosszak a halakra és a korallokra. De azt tudtad, hogy az embereket is betegíthetik? Új kutatások szerint ezek az óceáni forróságok mindent érintenek: a tengeri ételeinket, de még a lelki egészségünket is. És az is lehet, hogy nem vagyunk felkészülve arra, ami jön.

2001-ben egy Airbus A330 mindkét hajtóműve leállt az Atlanti-óceán felett, mégis biztonságban leszállt 306 utassal a fedélzetén. A pilóták története részben csoda, részben mestermunka — és teljesen lenyűgöző.

Kutatók egy különleges agyi ritmusra bukkantak, amely egyfajta kommunikációs csatornaként működik az agy mélyén történő stimulációs kezelés során. Ez a rejtett frekvencia lehet a kulcs ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljük azokat a Parkinson-kórban szenvedő betegeket, akikre a jelenlegi módszerek nem reagálnak megfelelően.

Mi van, ha Anglia sorsát nem csak kardok és pajzsok döntötték el, hanem két pápa közötti botrányos rivalizálás? Új kutatások szerint Fülöp király talán egy fatális hibát követett el több ezer kilométerre Hastings-tól – és ez az életébe került.

Képzeld el, hogy belepillanthatsz több ezer évvel ezelőtt élt állatok genetikai kódjába — csak úgy, hogy finoman végigsimítod egy régi könyv lapjait. Pontosan ezt találták ki a kutatók, és őszintén szólva? Olyan, mintha egy sci-fi regényből lépett volna ki — csak ez nem fikció, hanem most történik. És az egész megváltoztathatja, ahogyan az állatokkal közös történetünket értjük.

Előfordul, hogy valaki császárrá kiáltja ki magát egy kis birodalomban, miközben a hatalmas Római Birodalom még javában létezik. Pont ez történt nagyjából 1700 évvel ezelőtt, egy Carausius nevű katonai parancsnokkal. Most pedig régészek találtak egy érmét tőle, méghozzá egy vasútvonal будущей nyomvonalának a helyén, az Oxford és Cambridge között tervezett vonal alatt.

Tudósok felfedezték, hogy a mélytengeri fenéken található kőzetgöbök oxigént termelnek – 4000 méteres mélységben, ahol a napfény egyszerűen nem éri el a felszínt. Ez a felfedezés teljesen átírhatja, amit az élet eredetéről eddig gondoltunk. Őszintén szólva, most minden felborul bennem, amit erről a bolygóról eddig tudni véltem.

Majdnem száz méteren át követted egy dinoszaurusz lábnyomait — aztán kiderült, hogy az állat ugyan visszafordult, de végül mégis ugyanabba az irányba ment tovább. Pont ez történt, amikor kutatók ősi nyomokat elemeztek Colorado államban. Amit találtak, az meglepően személyes dolgokat árulhat el erről a hatalmas lényről.

A James Webb-űrtávcső most infrasugarait NGC 2392 felé fordította – ezt hívják Oroszlán-ködnek. Az, amit talált, arra késztet, hogy újra megszeressük a világegyetem képzelőerejét. Ez a légies szerkezet évezredek alatt formálódott egy haldokló csillag által, és az új képek olyan részleteket tárnak fel, amelyeket eddig soha nem láttunk.

Fantasztikus és egyben rémisztő: a kutatók kiderítették, hogy az a hétköznapi WiFi router az otthonodban vagy a kedvenc kávézódban szinte tökéletesen meg tudja állapítani, ki vagy. Kamerák nélkül, telefon nélkül, és úgy, hogy észre sem veszed.

A tudósok olyan bizonyítékot tártak fel, amely szerint az élet a Földön nem egyszer, hanem kétszer is kialakulhatott – két teljesen eltérő formában. Az élő sejteket működtető ősi kémiai reakciók tanulmányozása során kiderült, hogy a baktériumok és az archeák akár teljesen független életkezdeteket is képviselhetnek. Mindkettő ugyanabból az őslevestől származhatott, mégis teljesen különböző utat járt be a sejtes lét felé vezető úton.

A Hongkongi Egyetem kutatói egy forradalmi új rozsdamentes acélt fejlesztettek ki, amely olcsóbbá teheti a tiszta hidrogén előállítását. A legőrültebb az egészben az, hogy még maguk a tudósok sem értik pontosan, miért működik ilyen jól. A mangán – egy elem, amelyről mindenki azt hitte, hogy rontja a rozsdamentes acél tulajdonságait – valami olyat művel, ami évtizedek tudásának mond ellent.

Tudósok felfedezték, hogy a gyapjú – igen, az a bolyhos dolog a juhokról – a gyógyászat váratlan hősévé válhat. A Londoni King's College kutatói szerint a gyapjúból kivont keratin segíthet a csontok regenerálódásában, és egyes esetekben még hatékonyabb is lehet, mint a jelenleg használt orvosi anyagok.