Majdnem 1500 hajó rekedt meg hónapok óta a Hormuzi-szorosban, és ami a hajótestükön megtelepedett, az az egyik legnagyobb biológiai invázió lehet a történelem során. Tudósok figyelmeztetnek: ha végre újra mozgásba lendülnek ezek a járművek, katasztrofális ökológiai hatásokat válthatnak ki világszerte a vizekben.

Fizikusok egyszer ki akarták vágni egyetlen fotont egy shutterrel. Arra számítottak, hogy két kisebb darab fényt kapnak. Ehelyett több fotonnal találták szemben magukat, mint amennyiből kiindultak — és a magyarázat valami olyanhoz fűződik, amit „végtelen faroknak" neveznek. Ez már inkább sci-fi filmbe illene.

Egy új kutatás szerint Földünk láthatatlan mágneses mezeje csendben befolyásolhatja a mindennapi döntéseinket — miközben fogalmunk sincs róla. Mielőtt azonban elkezdenél kételkedni minden eddigi választásodban, hadd magyarázzam el, mit fedeztek fel a tudósok, és miért olyan különös ez az egész.

A tudósok most olyasmit bizonyítottak, ami elsőre teljesen hihetetlennek hangzik: a fotonok látszólag „negatív mennyiségű időt" tölthetnek egy atomfelhőben, mielőtt kilépnének. És itt jön a java – ha megkérdezzük magukat az atomokat, mi történt, ők is ugyanezt a furcsa időrendet erősítik meg. Hadd magyarázzam el, miért borítja ez ennyire ki az embereket.

Tudósok felfedezték a legősibb ismert bizonyítékot a pókok méregfogaira egy apró tengeri élőlényben, amely 518 millió éves. A kutatás azt mutatja, hogy azok a rettegett fegyverek, amelyeket a mai pókok használnak, meglepően szerény kezdetekkel rendelkeznek ősi óceánjainkban.

Egy új kutatás szerint egész eddigi képünk a kozmikus tágulásról gyökeresen megváltozhat. A szupernóva-adatok újbóli vizsgálatával a tudósok most azt kezdik kérdőjelezni, hogy valóban gyorsul-e az univerzum tágulása — és ez mit jelent a kozmológia egyik legnagyobb rejtélyére: a sötét energiára.

Kelet-Ázsia legmagasabb fáját Tajvan hegyeiben találták meg – és a felfedezés története szinte éppoly lenyűgöző, mint maga a fa. Évekig tartó keresés után, sűrű erdőkben, lézerteschnológia és több száz önkéntes kutató bevonásával a tudósok végül rábukkantak egy tajváníai mamutfenyőre, amely elképesztő módon 84 méter magasra nőtt.

A szuperhősös filmek nyugodtan hátraléphetnek: valódi tudósok most olyan bogarakat fedeztek fel, amelyeknek nyújtható, rendkívül hosszú testrészei vannak. Annyira különösek, hogy a One Piece gumitagú kalóza, Monkey D. Luffy után nevezték el őket. A parányi rovarok első ránézésre olyanok, mint bármelyik közönséges holyvaféle, de a viccesen hosszú nyúlványaik valami egészen mást mesélnek — az anime-rajongók és a komoly tudományos kutatás meghökkentő találkozásáról.

Van itt valami, ami a kutatás elolvasása után nem hagyott nyugodni: az óceánok szintjének emelkedése önmagában is aggasztó, de a baj nem áll itt. Több tengerparti városban a talaj is lassan süllyed — és ez gyakorlatilag háromszor akkorára növeli a problémát, mintha csak a klímaváltozással kellene szembenéznünk. Fél milliárdnál is többen vergődnek ebben a kettős szorításban, és több nagyváros is komoly bajba kerülhet.

A tudósok egy fontos felfedezésre jutottak: az Arktiszi tengerfenék valójában a segítségünkre van. A felolvadó permafrosztból felszabaduló ősi szén-dioxid nagy részét magába szívja, ahelyett hogy az a légkörbe kerülne. Van azonban egy szépséghibája ennek a védőhatásnak: nem tart örökké.

Képzeld el, ahogy űrhajósok járnak a Holdon, és ahelyett, hogy mélyen fúrnák magukat a felszínbe víz után kutatva, egyszerűen csak hallgatózniuk kellene. Pont ez az az áttörés, amit a kutatók bejelentettek, és ez jelentősen megkönnyítheti a jövőbeli holdi küldetéseket.

Az óceánjaink gyökeres átalakuláson mennek keresztül, amiről a legtöbben mit sem tudnak. A mesterséges intelligenciát bevető tudósok szerint világszerte jelentősen megnőtt a lebegő algák mennyisége, egyes régiókban az éves növekedés a 13 százalékot is meghaladja. Ez a változás, amely 2008 után drámaian felgyorsult, messzemenő következményekkel járhat a tengeri ökoszisztémákra, a parti gazdaságokra és még az emberi egészségre is.

Kutatók rájöttek, hogyan lehet oxid anyagok rétegeit elforgatni és összeolvasztani erős kémiai kötések segítségével, nem pedig gyenge erőkkel. Ez azért jelentős, mert teljesen új típusú elektronikus eszközök fejlesztését teheti lehetővé. A legérdekesebb az, hogy ezek az anyagok valójában át is alakulnak az atomok szintjén, amikor így kapcsolódnak össze.

A tudósok lenyűgöző felfedezésre jutottak arra vonatkozóan, hogyan képes a rák ilyen agresszívan terjedni: azok a folyamatok, amelyek segítik a tumorok szétterjedését, egyúttal lassan szét is falhatják azokat belülről. Ez egy biologikus paradoxon, amely teljesen új kezelési módszerek felé nyithat ajtót.

A Houston Methodist kutatói új eredményeket tettek közzé. Eszerint az elhízás káros üzeneteket küldhet az agynak zsírmolekulák segítségével. Ezek a molekulák hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához.

A tudósok felfedezték, hogy ezek a molekuláris hírhordozók képesek átjutni az agy védelmi vonalain. Ott aztán káros folyamatokat indíthatnak el. Ugyanakkor a kutatás új kezelési lehetőségeket is felvázol.

Új kutatások szerint a rossz alvás és az agy leépülése közötti kapcsolat korántsem egyformán működik mindenkiénél. A tudósok felfedezték, hogy egy bizonyos gén döntheti el, hogy az alváshiány sebezhetővé tesz-e az Alzheimer-kórral összefüggő agyi elváltozásokkal szemben, vagy épp megvéd a hatásaitól. Ez az eredmény alapjaiban változtathatja meg, ahogyan a személyre szabott agyegészségügyről gondolkodunk.

A Tejútrendszer mélyén csillagászok egy természetes részecskegyorsítóra bukkantak. Olyan hatalmas erővel működik, hogy a mi legnagyobb gépeink játékszernek tűnnek mellette. Ez a kozmikus szörnyeteg protonokat lő ki olyan sebességgel, ami minden ember által épített gyorsítót túltesz. És talán végre segíthet megfejteni a világűr egyik legnagyobb rejtélyét.

A protein that scientists thought they understood turned out to hold some surprises. Researchers discovered this molecule does much more than just protect chromosome ends. When it's missing from muscle stem cells, those cells lose their identity after an injury. Instead of rebuilding muscle tissue, the damaged area fills up with fat and scar tissue. This finding could open new doors for treating muscular dystrophy and help us better understand cancer.

Think about cars that simply can't go any faster, no matter how hard you step on the gas. That's basically what physicists have found with electricity too: there's a speed limit on how much resistance it can push through when particles keep bumping into each other. And the reason behind it? Pure quantum weirdness.

A tudósok furcsa dolgot fedeztek fel a sötét anyaggal kapcsolatban: ha saját rejtett vonzóerővel rendelkezne, arra számítanál, hogy gyorsítja az anyag összetömörülését – de valójában épp az ellenkezőjét teszi. Kiderült, hogy az univerzum nem mindig úgy viselkedik, ahogy azt intuíciónk sugallná.