Gondoltad már, hogy a választási rendszered igazságos? A matematikusoknak sajnos rossz hírei vannak. Bármilyenre is tervezed meg a választást, nem kaphatsz meg mindent — és itt a gyönyörű matematikai magyarázat, hogy miért.

A tudósok felfedezték, hogy a hangyák agyában azok a rendszerek, amelyek a kicsik gondozásáért felelősek, eredetileg az éhség szabályozására fejlődtek ki. A kicsi hangyaagyak tanulmányozása során a kutatók rájöttek, hogy az evolúció nem a semmiből találta ki a szülői gondoskodást – egyszerűen újrahasznosította az ősi idegi pályákat. Ez a jelenség akár meg is magyarázhatja, miért létezik a gondoskodás az egész állatvilágban, az embereket is beleértve.

Évtizedek óta húzódó rejtélyt oldottak meg a tudósok: kiderült, honnan származnak a cinkatomok rejtélyes gamma-sugárzási jelei. A felfedezés közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük, miként keletkeznek a világegyetem nehéz elemei – az aranytól az ezüstig – a haldokló csillagok belsejében.

A tudósok egy forradalmi módszert fejlesztettek ki, amely a vegyes műanyaghulladékot - még azt a csúnya, nehezen kezelhető cuccot is, ami amúgy a szemétben végzi - tiszta hidrogén-üzemanyaggá alakítja. A folyamat sokkal alacsonyabb hőmérsékleten működik, mint a hagyományos eljárások, és a keletkező szén-dioxidot nem engedi a levegőbe, hanem megköti. Ez egy ravasz kettő-az-egyben megoldás: egyszerre küzd a műanyagválság és a tiszta energiára való átállás problémájával.

Hadd mondjak valamit! Kutatók egy jobb akkumulátoron dolgoztak, aztán úgy tűnt, elrontottak mindent – mert bennmaradt a víz. Csak éppen nem rontottak el semmit. Végül majdnem kétszer akkora teljesítményt értek el. Most pedig azt gondolják, ugyanez az akkumulátor segíthet megoldani az édesvízhiányunkat is. A legjobb felfedezések néha véletlenül születnek!

1942-ben egy brit hajó indult útnra, fedélzetén értékes szovjet aranykészlettel, amelyet Amerikába szántak. A hajó végzetes találatot kapott — torpedó érte az egyre dermesztőbb sarki vizeken, és elsüllyedt. Az arany közel negyven évre feledésbe merült a tenger mélyén. Egészen addig, amíg egy elszánt búvár nem határozta el, hogy megpróbálja végigvinni azt, amit sokan egyszerűen lehetetlennek tartottak.

Új megfigyelések azt mutatják, hogy a fekete lyukak talán mégsem olyan mohó éhes szörnyek, mint amilyennek eddig gondoltuk. Ahelyett, hogy mindent felfalnak, ami az útjukba kerül, ezek a titokzatos óriások szinte ugyanannyi anyagot köpnek vissza a világűrbe, mint amennyit bekapnak. Egyszerűbben szólva: meglepően rossz étvágyú vendégek.

Kutatók megalkották a világ első teljesen optikai fotonikus időkristályát – egy anyagot, amely másodpercek törtrészei alatt, pontosabban pikoszekundumok alatt drámaian meg tudja változtatni, hogyan lép kölcsönhatásba a fénnyel. Ez az áttörés egy erős terahertzes létesítményben valósult meg Németországban, és az ultrafast számítógépek, forradalmi lézerek, valamint teljesen új fénymanipulációs módszerek felé vezethet. De nézzük meg, miért is olyan jelentős ez, és mit hozhat a jövő.

A NASA tudósai nem tudják hova kapni a fejüket egy váratlan marsi felfedezés miatt: hatalmas, méhkaptár-szerű mintázatok borítanak egy egész területet a vörös bolygón. A Curiosity rover készítette a felvételeket ezekről a furcsa, geometrikus képződményekről, és a kutatók most lázasan dolgoznak azon, hogy kiderítsék, mi hozhatta létre őket.

Képzeld el, hogy egyszer csak kiderül: a családfádban van pár titokzatos rokon, akikről fogalmad sem volt — csak ezek a rokonok ősi emberi fajok, amelyek több százezer éve kihaltak. Nagyjából ez történt, amikor a UC Berkeley kutatói két korábban ismeretlen őst fedeztek fel a DNS-ünkben, és ezzel még több ággal bővítették az amúgy is bonyolult családfánkat.

Németországban régészek egy apró ezüst amulettet tártak fel, amely a Kárpátoktól északra fekvő területek legrégebbi keresztény emlékét őrzi – és ez most arra készteti a történészeket, hogy átírják az eddigi kronológiájukat. A tizennyolc soros felirat közel két évezreden át rejtőzött, mígnem a legmodernebb 3D-s szkennelési technológia végül felfedte tartalmát. Az, amit a szöveg mond, egyszerűen megdöbbentő.

A tudósok egy újfajta kobalt-alumínium ötvözetet hoztak létre. Az anyag az acél erejével ér fel, mégsem törik úgy, mint a megszokott szupererős anyagok. Ez nem csak egy kis lépés a fejlődésben — alapjaiban változtathatja meg a repülőgép-hajtóművek és az erőművek világát.

Harmincöt évvel ezelőtt egy japán búvároktató valami rendkívüli dolgot fedezett fel Tajvan partjainál, egy apró sziget közelében. Amit talált, lehet egy ősi civilizáció által épített elpusztult piramis — de az is lehet, hogy egyszerűen csak nagyon, de nagyon furcsa sziklák. Bármelyik is legyen az igazság, egészen lenyűgöző.

1968-ban egy hétköznapi horgászkirándulás az óceán egyik legfurcsább rejtélyévé alakult. Négy férfi hagyta el a Kanári-szigeteket, és valahogy 2900 kilométerrel odébb sodródtak. Csak egy bomlásnak indult holttest, egy rejtélyes notesz és semmi magyarázat maradt — arra sem, hogy miért nem fogadták el a felajánlott segítséget.

A poszméhek ugyan sokkal aranyosabbak és bolyhosabbak a mézgyűjtő rokonuknál, de egy új kutatás szerint ez a plusz szőrmösség komoly árat jelenthet számukra. A tudósok felfedezték, hogy ezek a bájos kerti látogatók akár hétszer annyi mérgező nehézfémet halmoznak fel magukban, mint a házi méhek — méghozzá úgy, hogy ugyanazokon a virágokon döngicsélnek, alig pár méterre egymástól. Ez aggasztó eredmény, és elgondolkodtat, hogy vajon mit is etetünk tulajdonképpen ezekkel a kis beporzókkal a kertjeinkben.

A űrkutatás izgalmas korszakát éljük, de van egy sötét oldala is, amit ritkán emlegetnek. A rakétaindításokból származó korom egyre nagyobb problémát okoz. Tudósok figyelmeztetnek: úgy tűnik, véletlenül elkezdtünk geoengineeringezni, méghozzá anélkül, hogy tudnánk, mit csinálunk. A Föld felső légköre máris változik, és egyelőre csak tapogatózunk a hatásokat illetően.

A kutatók egy váratlan nyomra bukkantak: nagyjából minden harmadik ember, aki Alzheimer-kórral járó elváltozásokkal él, sosem lesz tünete. Ez pedig nem az, amire számítottak.

Tudtad, hogy a nagymamád arany gyűrűje ötven év távlatából is úgy ragyog, mintha tegnap vette volna, miközben a te ezüst karkötőd már egy hónap alatt megfeketedik? A Tulane Egyetem kutatói most végre megfejtették, miért van ez így — és higgy nekem, a válasz sokkal érdekfeszítőbb, mint gondolnád. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az arany „kémiailag lusta". A titok a parányi atomok védőtáncában rejlik, amihez képest a mi legújabb mérnöki megoldásaink is eltörpülnek.

Valószínűleg hallottál már a kreatinról — arról a kiegészítőről, amit a súlyzós haverod szed, hogy izmosabb legyen. De a UCLA kutatói most valami sokkal izgalmasabbat találtak: a kreatin segíthet az immunrendszerednek felkutatni és elpusztítani a rákos sejteket. Nézzük, mit fedeztek fel, és miért lelkesek miatta a tudósok.

Yale-i kutatók talán feltárták, hogyan terjed a Parkinson-kórt okozó fehérje egyik idegsejtből a másikba. Ez az eredmény megváltoztathatja, hogyan kezeljük ezt a pusztító betegséget — és talán, csak talán, lassíthatjuk is.