Bevallom, soha nem gondoltam volna, hogy egy papírzúzó miatt fogok izgalomba jönni. Ám miután egy teljes hetet töltöttem azzal, hogy feldolgoztam a régi bankszámlakivonataimat, a lejárt bankkártyáimat és annyi szemetet, hogy egy kisebb országot ki lehetne vele burkolni, újra kellett értékelnem ezeket a szerkezeteket. Hadd mondjam el, miért gondolom, hogy a Staples Micro-Cut Shredder az egyik leginkább alulértékelt háztartási kütyü, amit ma meg lehet venni.

A kutatók meglepő összefüggésre jutottak: az ínybetegséget okozó baktériumok és egy súlyos szívprobléma között kapcsolat mutatható ki. Egy friss tanulmány szerint ezek az apró kórokozók hozzájárulhatnak egy fontos szívbillentyű megkeményedéséhez — ami új megközelítést nyithat a megelőzésben.

A kaszáspókok – azok a furcsa, pókszerű lények, amelyekkel a pincében vagy a kertben is találkozhatsz – most meglepő dolgokat árulnak el az apaság eredetéről. A hobbisták által beküldött észrevételeknek köszönhetően a kutatók felfedezték, hogy az apai gondoskodás az evolúció során többször is kialakult, majd eltűnt, aztán újra visszatért. És ami még érdekesebb: ezek az apró lények az összes ismert, egymástól függetlenül kifejlődött apai gondoskodási eset több mint felét képviselik az egész ízeltlábú világban.

Mielőtt az emberiség visszatérne a Holdra, a tudósok máris aggasztó problémát találtak. Az űrhajók hajtóműveinek kifúvóanyaga szennyezheti azokat a holdi mintákat, amelyeket összegyűjteni odautaztunk. Egy új kutatás szerint a rakéták által kibocsátott metán napok alatt az egész Holdra eljuthat. Ez potenciálisan tönkreteheti azt a több milliárd éves tudást, amit a holdi kőzetek őriznek az élet kezdetéről.

A fizikusok már régóta úgy tartották, hogy a kvantummechanika nem működhet komplex számok nélkül. Egy új kutatás azonban rámutatott: talán sokkal egyszerűbben is megérthetjük a kvantumvilágot. Német kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amely kizárólag valós számokat használ — és ez azért lényeges, mert alapjaiban rázhatja fel azt, amit eddig az kvantumfizikáról gondoltunk.

1968-ban egy B-52-es bombázó négy hidrogénbombával a fedélzetén lezuhant Grönland jegére — és az ok meglepően hétköznapi volt: egy habszivacs párna. Ez a vad sztori csak egy a sok közeli halál közül a hidegháborús stratégia történetében, ami inkább science fictionnek hangzik, mint valóságnak.

1983-ban egy 15 éves lány, Emanuela Orlandi nyomtalanul eltűnt a Vatikánváros közelében. Négy évtizeddel később a nyomozók, az összeesküvés-elméletek rajongói és a gyászoló Orlandi család továbbra is válaszok után kutatnak a világ egyik legrejtélyesebb eltűnési ügyében.

Fél évszázaddal ezelőtt Stephen Hawking teljesen átírta, amit a fekete lyukakról tudtunk. A probléma csak az volt, hogy a híres törvényei csakis azokra a fekete lyukakra működtek, amelyek változatlanok maradtak. Most azonban fizikusok egy csapata megtalálta a megoldást, és ez segíthet végre megérteni, mi történik akkor, amikor fekete lyukak ütköznek, vagy amikor lassan elpárolognak a semmibe.

Tudod, mi a legszebb? Hogy egy egyszerű fogás, amit a fizikusok több mint kétszáz éve fedeztek fel, talán segíthet megépíteni a jövő számítógépeit. És pontosan ez történik épp most. A sztori mögötte pedig tényleg az egyik legjobb dolog, amit ezen a héten olvastam.

Tudósok épp most fedezték fel, hogy az agyunk sokkal korábban kezdi meghozni a döntéseket, mint ahogy azt valaha is gondoltuk. Ez nem csak egy izgalmas idegtudományi eredmény — segíthet olyan mesterséges intelligenciát építeni, amely úgy gondolkodik, mint mi, és közben sokkal kevesebb energiát használ.

És mi lenne, ha azt mondanám, hogy ha minden este kevesebb mint másfél órával alszol a kelleténél, az szépen lassan, észrevétlenül hizlalni fog? A Columbia Egyetem friss kutatása épp azt mutatta be, mennyire alattomos tud lenni az alváshiány – és őszintén, valószínűleg neked sem jut elegendő alvás.

A tudósok már régóta számolgatják, mikor jár le a Földnek az ideje – és bár egyelőre biztonságban vagyunk, bolygónknak komoly kozmikus határidőkkel kell szembenéznie. A valódi kérdés nem az, hogy véget ér-e az élet, hanem az, hogy mikor – és meglepő módon a növények lehetnek az utolsók, amelyek még állva maradnak.

Egy afgán hegyoldal mélyén az egyik leglenyűgözőbb ősi aranykincs rejtőzik, amit valaha találtak – több mint 22 ezer tárgy, amely elmúlt civilizációk történetét meséli el. De itt jön a érdekes rész: ez a kincs folyamatosan eltűnik, aztán évtizedekkel később megint előkerül. Ennek a valós kincskeresés-történetnek a legújabb fejezete garantáltan meg fog lepni.

A groundbreaking new study with more than 214,000 participants from 14 countries shows something striking: the factors that boost dementia risk look completely different depending on where you live. The findings put a big question mark over the idea that the same prevention strategies can work everywhere in the world.

Új kutatások szerint Amerika első ember lakói korántsem mindent evő túlélők voltak. Ehelyett egyetlen cél hajtotta őket: a lehető legnagyobb állatok elejtése. Ez a vadászati megszállottság határozta meg, hogyan terjedt el az emberiség két kontinensen, és végül olyan lenyűgöző lényeket sodort a kihalás szélére, mint a mamutok és az óriási földi lajhárok.

Hosszú éveken át leírtam a kannás porszívókat mint elavult holmit, de aztán kipróbáltam a Miele Guard L1 Cat and Dogot, és rájöttem, mit hagytam ki. Ezért érdemes újra gondolkodni a kannás porszívókon — főleg, ha háziállatod van.

Egy neves számítógép-tudós most az egyik legalapvetőbb feltevést kérdőjelezi meg a mesterséges intelligencia kutatásában. Állítása szerint Alan Turing legendás ötletei talán egy alapvetően téves útra terelték a szakembereket. Ha igaza van, az alapjaiban változtathatja meg, hogyan gondolkodunk a technológia jövőjéről.

A tudósok komoly távcsőidőt fordítottak arra, hogy egy idegen világot figyeljenek — de semmit sem találtak. Mielőtt azonban elveszítenéd a reményt, hadd mondjam el, miért lehet ez a „sikertelen" kísérlet az egyik legfontosabb dolog, ami az idegen élet keresésében valaha történt.

1840-ben egy csapat kimerült munkás épp a folyópartot javítgatta, amikor rábukkantak valamire, ami örökre megváltoztatta a régészetet – egy hatalmas viking kincsleletre, amit közel ezer évig temettek a föld alá. De a történet itt válik igazán érdekessé: emberek generációk óta ezt a helyet keresték, legendák és mendemondák vezették őket, sőt még jósok is próbálkoztak ágacska-kutatással. Akkor hát mi tette ezeket a munkásokat szerencsésnek?

A NASA alig félmilliárd dollárt költött arra, hogy négy új missziót indítson a Holdra, és ezúttal úgy tűnik, végre komolyan gondolják, hogy kétbolygós fajjá válunk. Az űrügynökség magánvállalatokkal fog össze, hogy megteremtse az alapjait annak, ami végül az emberiség első állandó bázisává válhat egy másik égitesten.