Tudósok most azt találták, hogy egy egyszerű élesztőkiegészítő jelentősen felpörgetheti az immunrendszerünket a rák elleni küzdelemben. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik elhízással élnek együtt, mert náluk az immunműködés gyakran gyengébb. A legjobb rész pedig az, hogy nem kell injekció: egyszerűen meg lehet enni.

Egy váratlan új kutatás nyolc éven át követte a gyerekeket, és olyasmit talált, ami szöges ellentétben áll azzal, amit eddig a szülőknek tanácsoltak. A több képernyőidő valójában jobb agyműködéssel párosult — de mielőtt ledobnád a képernyőszabályokat, van egy fontos csavar, amit ismerned kell.

A nukleáris fizikusok évtizedek óta törík a fejüket egy rejtély miatt. Bizonyos atomok a vártnál több alacsony energiájú gamma-sugarat bocsátanak ki, és senki sem értette, miért. Egy friss tanulmány végre megfejtette a kérdést – és a magyarázat az atommagokon belül rejlő, úgynevezett „rejtett mágnesség".

1961 januárjában egy B-52-es bombázó zuhant le egy kicsi észak-karolinai közösség közelében, és két hidrogénbombát szórt szét a vidéki mezőgazdasági területen — mindkettő 250-szer erősebb volt, mint Hirosima. A legfélelmetesebb az egészben az, hogy az Egyesült Államok milyen közel járt ahhoz, hogy amerikai földön robbantson fel egy atomfegyvert, és mennyire sokáig titokban tartotta ezt a borzasztó esetet a kormány.

Képzeld el, hogy parányi orvosi harcosokat küldhetnénk közvetlenül az agysejtjeidbe, hogy kijavítsák a hibákat. A University of Essex kutatói pontosan ezt csinálták mesterséges intelligenciával. És ez lehet az egyik legizgalmasabb áttörés, amit az idegrendszeri betegségek kutatásában valaha láttunk.

Researchers figured out that our blood carries secret clues about our bodies will react to vaccines. And here's the cool part — artificial intelligence can read those clues even before we roll up our sleeves. This breakthrough might completely change how we think about personalized medicine and vaccination plans.

Japán tudósok épp egy olyan kémiai átalakulást filmeztek le, ami elképesztően gyors – mindössze 30 femtomásodperc alatt kialakult egy elektronszerkezet. Gyorsabb, mint amit正常人 el tudna képzelni. A felfedezés arról, hogy bizonyos anyagok hogyan változnak meg, amikor fény éri őket, idővel olyan számítógépekhez és elektronikai eszközökhöz vezethet, amikről eddig álmodni sem mertünk.

Feltáratlan kőzetrétegek nyomába bukkantak a kutatók. Egy hatalmas ősi sziklafalrendszer rejtőzhet a Grand Canyon mélyén, ami megmagyarázhatná a geológia egyik legnagyobb rejtélyét: miért hiányzik a sziklákból több mint egy milliárd évnyi réteg.

Ez a gigantikus ősfal valószínűleg akkor alakult ki, amikor egy szuperkontinens darabolódott szét. A folyamat hatalmas mennyiségű kőzetet törölhetett el, jóval azelőtt, hogy a Colorado-folyó egyáltalán létezett volna.

Elképesztő, ha egy ókori római tárgyon tökéletesen megőrzött ujjlenyomatot találunk – lenyűgöző, de nem épp meglepő. Az már más kérdés, ha puha, rugalmas szövetet fedezünk fel egy olyan kövületen, amely idősebb a dinoszauruszoknál, idősebb a fáknál, idősebb szinte mindennél, amit a "komplex élethez" kötünk. Pontosan ez történt, amikor paleontológusok újra megvizsgáltak egy tengeri liliom kövületét, amely évek óta csendben porosodott egy múzeum gyűjteményében.

Képzelj el két részecskét, amelyeknek tudományosan taszítaniuk kellene egymást – mégis valahogy kézfogásra kelnek, és valami teljesen újat hoznak létre. A Monash Egyetem fizikusai pontosan ezt fedezték fel, és ez az eredmény alapjaiban változtathatja meg a kvantumvilág megértését.

Egy svéd kutatás megdöbbentő eredményekre jutott: a vastagbélrák-szűrésen való részvétel akár 43 százalékkal csökkentheti a betegség okozta halálozás kockázatát. A kutatók több mint 376 ezer embert követtek nyomon akár 14 éven keresztül, és az adatok egyszerűen nem hagyhatók figyelmen kívül. Akkor miért hagyja ki ennyi ember ezt az életmentő vizsgálatot?

Ismered azt a mondást, hogy „az vagy, amit megeszel"? A méhek ezt szó szerint veszik – és sokkal ügyesebben kezelik a saját étrendjüket, mint ahogy azt a tudósok valaha is gondolták. Új kutatások szerint ezek a apró beporzók képesek érzékelni, ha a táplálékuk nincs egyensúlyban, és ennek megfelelően módosítják, mennyit esznek. És ez sokkal fontosabb, mint gondolnád.

80 éven át hiába törte a fejét mindenki a somertoni férfin. A legmodernebb DNS-technológia végre fényt derített a kilétére — és hát, a halála körüli történet sokkal cifrább, mint amit egy detektívregényben ki lehetne találni.

Egy szicíliai szigonyhalász lemerült a mélykék vízbe, hogy megnézzen egy nagy sziklát. Ehelyett egy tökéletesen épen megmaradt római kereskedőhajó várt rá, hundreds of ancient clay jars fedélzetén – csak úgy, közel 2000 évig ott ülve, hátha valaki előbb-utóbb rátalál. Hát ez aztán a szerencsés véletlen!

Egyiptom keleti részén, egy poros régészeti lelőhelyen dolgozó szakemberek talán pontot tettek egy több mint száz éve húzódó rejtély végére. Egy frissen előkerült kőfelirat segíthet beazonosítani a legendás, elveszett Mesn város pontos helyét – és valljuk be, ez a felfedezés igencsak érdekes történet.

Tudósok nemrég több ezer hordónyi radioaktív hulladékot fedeztek fel az Atlanti-óceán fenekén – és még csak elkezdték kapargatni a felszínt, hogy megtalálják az összeset. Ez egy sztori arról, mi történik, ha a legveszélyesebb problémáinkat a lehető legkényelmetlenebb helyekre temetjük el.

A kutatók valami meghökkentő dolgot fedeztek fel a kvantumrendszerekkel kapcsolatban: az az energia, amit eddig haszontalannak gondoltunk, valójában rejtett kincs lehet. A Bázeli Egyetem tudósjai rájöttek, hogyan lehet hasznos munkát kinyerni olyan fényrészecskékből, amelyeket mindenki örökre elveszettnek hitt.

Japán kutatók felfedezték, hogy ha ezüst nanorészecskéket egy hagyományos polimerrel vonják be, az jelentősen javítja a DNS darabolásának és újraszerelésének hatékonyságát. Ez az eredmény új lehetőségeket nyithat a génterápiák, a rák elleni vakcinák és a betegségekkel szemben ellenálló növények fejlesztésében.

A kutatók végre megfejtették azt a több évtizedes rejtélyt, hogy mi történik a gyémánttal a jégóriás bolygók belsejében uralkodó hatalmas nyomáson. A tudósok apró gyémántmintákat lézersugarakkal bombáztak, és ezzel sikerült eldönteniük egy régóta húzódó vitát a laboratóriumi kísérletek és a számítógépes modellek között, amely大约 tizenöt-húsz éve foglalkoztatta a fizikusokat.

A tudósok felfedezték, hogy az agyunk utazó elektromos hullámokat használ ahhoz, hogy értelmet találjon a kaotikus világban. Ezek a rejtélyes hullámok talán megmagyarázzák, miért nem veszünk észre néha olyan dolgokat, amelyek szó szerint az orrunk előtt vannak — és meglepő módon hasonlóan működnek, mint ahogy a mesterséges intelligencia tanulja a nyelvet.