A maláj Borneó esőerdeiben egy több mint tízmillió éve működő együttélés kezd repedezni. A kutatók felfedezték, hogy ragadozó darazsak költöznek be azokba a különleges üreges kamrákba, amelyeket a fák kifejezetten a hangyakolóniáknak építettek. És itt jön a csavar: úgy tűnik, ez gyakrabban történik azokon a helyeken, ahol az ember átalakította a tájat.

A tudósok már régóta figyelmeztetnek, hogy a Csendes-óceán északnyugati részét hatalmas földrengés fenyegetheti. Most azonban új kutatások arra utalnak, hogy a helyzet még rosszabb lehet: két egymást követő, hatalmas földrengéssel is számolnunk kell. És ami igazán aggasztó: talán nem is először történne meg ez velünk.

A Stanford Egyetem kutatói felfedezték, hogyan lehet újra növeszteni a porcokat az öregedő ízületekben. Ehhez egy fehérjét vettek célba, amely az évek előrehaladtával egyre több lesz a szervezetben. Egereken végzett kísérletek során kiderült: ha gátolták ezt a fehérjét, nemcsak a már sérült porcok regenerálódtak, hanem a sérülés utáni ízületi gyulladás is megelőzhető volt. A módszer a laboratóriumban emberi szöveteken is bevált.

Képzeld el, hogy egy kavicsot dobsz egy tóba, és nézed, ahogy a hullámok terjednek — most képzeld el ugyanezt, de a legkisebb elképzelhető méretskálán, olyan körülmények között, amelyek csak a másodperc töredékéig léteztek a Világegyetem születése után. Na, valami ilyesmit csináltak most a CERN fizikusai, és hát, elég durva.

A tudósok felfedezték, hogy az E-cadherin, amely egy olyan fehérjekomplexus, amelyet leginkább a szöveteink sammanesztő „sejmkötegénél” ismernek, meglepő második funkcióval is bír: segít a sejteknek elfogadni és eltávolítani a felgyulladt vagy elhaló sejtnaptaikat. Ez az eredmény segíthet magyarázni, miért veszi néha elszabadultá a gyulladás.

Valami nem stimmel az univerzumról alkotott képviselő fogalmainkban, és a világ top fizikusai miatt veszik az alást. Egy kutatócsoport most egy elmebontó magyarázatot javasolt, amely az idő kezdetének idején kialakuló mágneses mezőket foglalja magában.

Ha azt tervezte, hogy gyakrabban nézi az éget, október komolyan meggyőző okokat ad erre. Saturn gyűrűitől kezdve az egyik leghíresebb kéményhez kapcsolódó csillagihagymákig, e hónap mindenki számára tart valami különlegességet, aki az égre szegeli a tekintetét.

Tegnapelőtt volt egy ilyen gondolatom: mi történne, ha egy egész héten át semmit nem ennék? Aztán kíváncsiságból utánanéztem, és kiderült, hogy a tudósok épp most térképezték fel, milyen meglepő változások mennek végbe a testünkben, ha hosszabb ideig nem eszünk. Néhány eredményük igencsak megdöbbentett – és teljesen átírhatja azt, ahogyan az evés nélküli napokra gondolunk.

Tudósok egy titokzatos lyukat fedeztek fel a Holdon, amely egy hatalmas föld alatti barlangrendszerhez vezethet. A NASA most egy küldeményt finanszál annak kiderítésére, hogy pontosan mi rejlik a felszín alatt – és a válaszok megváltoztathatják mindazt, amiről eddig tudtunk a Holdról.

Tudósok egy különös, új mágnesesség-formát fedeztek fel, amely úgy hangzik, mintha egy sci-fi filmből származna. Ez az „altermágnesesség” kulcsa lehet olyan számítógépek építésének, amelyek gyorsabbak, kisebbek és sokkal energiatakarékosabbak, mint amilyenek ma eddig.

A Cornell Egyetem kutatói felfedeztek valami olyat, ami megkérdőjelezi mindent, amiről azt hittük, hogy tudunk a génjeinünk működéséről. Egy BC200 nevű gén, amely a beyefunkcióban játszik szerepet, látszólag még mindig képes „ugrálni” a genomunkon, mint valami genetikai akrobata. És nézzétek csak – egy vírusban is megtalálták, ami rejtőzködött. Hát ez már igazi fordulat!

És ha azt mondanám, hogy a történelem egyik legbefolyásosabb dokumentuma valójában kitaláció volt — és az egyház évszázadokon át ezzel igazolta a birodalma terjeszkedését? Hadd meséljek neked a Konstantin-donáció hihetetlen történetét.

Egy fiatal orosz tudós meghalt, miután véletlenül megfertőződött tüdőpestissel egy szibériai biokedvességi laboratóriumban. De ami igazán nem hagyott nyugodni, miután elolvastam a hírt: a történet sokkal, de sokkal mélyebbre vezet, mint egyetlen tragikus baleset. Ez az eset félrehúzza a függönyt egy árnyékvilág előtt – olyan világé előtt, ahol módosított kórokozókkal dolgoztak, és ahol titkos szovjet biológiai fegyverprogramok működtek. Olyan dolgok előtt, amelyekről a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy egyáltalán léteztek.

Képzeld el, hogy olyan gyorsan futsz, hogy az úttba kerülő akadályoknak nincs idejük lelassítanod. Ez valójában pontosan azt csinálták a fizikusok a szuperelektromos anyagokkal – és az eredmények mindновеgyülhetnek a felmérést készítő MRI-gépektől kezdve a kvantumszámítógépekig.

1814-ben a brit katona, Shadrack Byfield elvesztette a karját egy amputáció során, miután egy muskétagyilkos golyó darabokra sziláncolta azt az 1812-es háborúban. Ami a leginkább megragadta, nem az érezett fájdalom volt — hanem az, hogy leválasztott tagját egyszerűen a széki kupacra dobálták. Így ő kiásatta a karját, és méltó temetésbe helyezte. Azonban a rejtett naplójának új kutatásai feltárják, hogy a valódi történet sokkal összetettebb volt, mint azt a hősies legenda sugallja.

Kutatók egy érdekes összefüggésre bukkantak: bizonyos bélbaktériumok olyan molekulát termelnek, amely felgyorsítja a szellemi leépülést és növeli az Alzheimer-kór kockázatát. Az emberek nagyjából 43 százaléka ráadásul olyan genetikai variánssal rendelkezik, amely tovább súlyosbítja ezt a problémát.

Egy hatalmas kutatás – 63 tanulmány, összesen 265 ezer résztvevő – azt mutatja, hogy a kannabiszhasználók nagyjából kétszer akkora eséllyel követnek el erőszakos cselekedeteket, és másfélszer nagyobb valószínűséggel válnak erőszak áldozatává. De mielőtt bárki elhamarkodott következtetéseket vonna le, a dolog ennél azért bonyolultabb.

Egy kutatócsoport nemrég bizonyította, hogy egy híres meteorbecsapódási kráter, amely egy kis oklahomai város alatt rejtőzik, közel 100 millió évvel fiatalabb, mint azt eddig gondoltuk. Ez nem csupán egy adminisztratív hiba – valójában átírhatja, ahogyan a tömeges kihalásokról és a Föld vad múltjáról gondolkodunk.

Egy rég elfeledett ausztriai kísérlet a hegyi hamvas erdőkben nemrégiben olyan dolgot tárt fel, amely mindazt kérdőjelezi meg, amit az erdőgazdálkodásról gondoltunk. Spoiler: néha a legjobb, amit a természetért tehetünk, egyáltalán nem a „kezeket a levegőbe” alapon történő beavatkozás.

Képzeld el, hogy az autódat vízzel és napfénnyel töltöd fel. Sci-finek hangzik, ugye? Pedig az Oregon Állami Egyetem kutatói most egy komoly lépést tettek afelé, hogy ez valósággá váljon. Olyan különleges anyagot fejlesztettek ki, amely fény segítségével bontja szét a vízmolekulákat, és ebből hidrogéngázt állít elő – ez egy tiszta üzemanyag, amely egyszer talán autókat és gyárakat is működtethet.