Tudósok felfedezték, hogy a mélytengeri fenéken található kőzetgöbök oxigént termelnek – 4000 méteres mélységben, ahol a napfény egyszerűen nem éri el a felszínt. Ez a felfedezés teljesen átírhatja, amit az élet eredetéről eddig gondoltunk. Őszintén szólva, most minden felborul bennem, amit erről a bolygóról eddig tudni véltem.

Majdnem száz méteren át követted egy dinoszaurusz lábnyomait — aztán kiderült, hogy az állat ugyan visszafordult, de végül mégis ugyanabba az irányba ment tovább. Pont ez történt, amikor kutatók ősi nyomokat elemeztek Colorado államban. Amit találtak, az meglepően személyes dolgokat árulhat el erről a hatalmas lényről.

A James Webb-űrtávcső most infrasugarait NGC 2392 felé fordította – ezt hívják Oroszlán-ködnek. Az, amit talált, arra késztet, hogy újra megszeressük a világegyetem képzelőerejét. Ez a légies szerkezet évezredek alatt formálódott egy haldokló csillag által, és az új képek olyan részleteket tárnak fel, amelyeket eddig soha nem láttunk.

Fantasztikus és egyben rémisztő: a kutatók kiderítették, hogy az a hétköznapi WiFi router az otthonodban vagy a kedvenc kávézódban szinte tökéletesen meg tudja állapítani, ki vagy. Kamerák nélkül, telefon nélkül, és úgy, hogy észre sem veszed.

A tudósok olyan bizonyítékot tártak fel, amely szerint az élet a Földön nem egyszer, hanem kétszer is kialakulhatott – két teljesen eltérő formában. Az élő sejteket működtető ősi kémiai reakciók tanulmányozása során kiderült, hogy a baktériumok és az archeák akár teljesen független életkezdeteket is képviselhetnek. Mindkettő ugyanabból az őslevestől származhatott, mégis teljesen különböző utat járt be a sejtes lét felé vezető úton.

A Hongkongi Egyetem kutatói egy forradalmi új rozsdamentes acélt fejlesztettek ki, amely olcsóbbá teheti a tiszta hidrogén előállítását. A legőrültebb az egészben az, hogy még maguk a tudósok sem értik pontosan, miért működik ilyen jól. A mangán – egy elem, amelyről mindenki azt hitte, hogy rontja a rozsdamentes acél tulajdonságait – valami olyat művel, ami évtizedek tudásának mond ellent.

Tudósok felfedezték, hogy a gyapjú – igen, az a bolyhos dolog a juhokról – a gyógyászat váratlan hősévé válhat. A Londoni King's College kutatói szerint a gyapjúból kivont keratin segíthet a csontok regenerálódásában, és egyes esetekben még hatékonyabb is lehet, mint a jelenleg használt orvosi anyagok.

A tudósok egy merész ötlettel álltak elő: mi van, ha a fekete lyukak a Nagy Bumm előtt is léteztek, és valahogy túléltek a mi univerzumunkban? Ezek a "kozmikus fosszíliák" kulcsot jelenthetnek a sötét anyag megértéséhez – abba a rejtélyes, láthatatlan anyagba, ami az univerzum nagy részét alkotja. Ez egy fejtörőnek tűnő koncepció, ami akár forradalmasíthatja, ahogy a kozmikus történelemről gondolkodunk.

A kutatók épp most fedeztek fel valamit az agyunkról, ami igazán meglepő: az agyunk képes önmagát gyógyítani. És nem is akárhogyan csinálja ezt. A Zürichi Egyetem kutatói azt találták, hogy az agy speciális támasztósejtjei képesek a sejtmagjaikat apró kis alagutakon keresztül eljuttatni a sérült területekre, és ott újjáépíteni a szöveteket. Ha ez igaz, az alapvetően megváltoztathatja azt, amit az agysérülésekből és betegségekből való felépülésről tudunk.

A fizikusok rájöttek, hogyan használhatják a fényt arra, hogy belepillantsanak az anyag egyik legrejtélyesebb állapotába — a Wigner-kristályba — és amit találtak, az megváltoztatja, ahogyan az elektronok közös viselkedését értelmezzük. Olyan ez, mintha a tudósok szupererőt kaptak volna ahhoz, hogy valós időben figyeljék, ahogy a részecskék összehangolják mozgásukat.

Kiderült, hogy azok aezer apró Starlink műhold, amelyek köröznek a Föld körül, nemcsak az internetet viszik el a vidéki területekre — a tudomány kémjei is egyben. A kutatók rájöttek, hogyan használhatják őket egy hatalmas letapogató rendszerként, amivel a rejtélyes felső légkört térképezhetik fel. És komolyan, az eredmények elég durvák.

Évtizedek óta úgy képzeljük a megtermékenyítést, mint egy őrült versenyt, ahol milliónyi hímivarsejt száguld egyetlen petesejt felé. De egy új, áttörést jelentő kutatás azt sugallja, hogy ez a kép valamit nagyon figyelmen kívül hagy: az együttműködést. A tudósok felfedezték, hogy az ondósejtek közötti együttműködés sokkal gyakoribb, mint amire valaha is gondoltunk, és ez simán átírhatja azt, ahogy a szaporodásról gondolkodunk.

Egy sósavarástól megrongálódott templom felújítása Franciaországban aztán igazi időutazássá változott. A dijoni Szent Fülöp-templom alatt a régészek rájöttek, hogy valódi történelmi kincsre bukkantak – szó szerint egymásra pakolt emberi történelemre, a római kortól egészen a középkorig. És a legjobb az egészben, hogy valószínűleg még csak a felszínt kapargatták.

A Cassini-űrszonda régi adatait vizsgáló tudósok meglepő felfedezést tettek Szaturnusz láthatatlan védőbuborékjával kapcsolatban. Kiderült, hogy a gyűrűs bolygó mágneses pajzsa teljesen másképp működik, mint a Földé — és minden egyetlen dologtól függ: a bolygó forgási sebességétől.

There's a company called Exodus Propulsion Technologies that claims they've built a device capable of generating thrust without any propellant at all. The idea is wild: it could potentially lift off from Earth using nothing but electric fields. Now, if you've been following this kind of news, you know the track record here isn't exactly stellar. Over the years, plenty of similar claims have gone nowhere fast. But this one has some factors that make it worth keeping an eye on.

Tudósok most egy igazi kuriózummal álltak elő: bemutatták a Silescelida acristata-t, egy 240 millió éves őshüllőt, amely közvetlenül a Föld történetének legnagyobb kihalási eseménye után élt. A legmeglepőbb az egészben az, hogy a fosszília egy része két évtizeden át feledésbe merült egy múzeum raktárában, mire valaki rájött, mekkora kincsre bukkant.

A tudósok újragondolják a mitokondriumot. Ez a kis sejtalkatrész eddig csak energiatermelő gólyaként működött a köztudatban, de mostanság mindent megkérdőjeleznek. Egy friss áttekintés azt sugallja, hogy a mitokondriumok jóval többre képesek, mint egyszerűen áramot termelni a sejteknek. Úgy tűnik, ezek az apró szerkezetek jelentős szerepet játszhatnak a szorongásunkban, a motivációnkban, sőt még a tanulási képességeinkben is.

2021-ben a Penn State kutatói valami egészen vad dolgot csináltak — egy nukleáris reaktorral vizsgáltak meg egy fémdarabot, amely az Amelia Earhart-ügy egyik legrejtélyesebb kérdéséhez kötődhet. Elmesélem, miért ez az egyik legizgalmasabb történet, ahol a tudomány és a rejtély összefonódik.

A UCLA kutatói egy fontos felfedezésre jutottak: bizonyos kristályokon keresztül a hő szabályozott irányban, koncentrált sugarak formájában terjedhet szobahőmérsékleten. Ez azért jelentős, mert a hőt nem szétáramolva viszi, mint a hagyományos anyagokban, hanem célzottan vezeti.

Ez a megoldás egy régi problémát oldhat meg az elektronikában: a hűtést. A készülékek egyre kisebbek, egyre gyorsabbak, de a keletkező hőt nehéz elvezetni. Most viszont úgy tűnik, megtalálták a módját, hogyan lehetne a hőt pontosan oda juttatni, ahová kell.

A legmeglepőbb az egészben az, ahogyan működik. Nagyon hasonlít a fényvezető szálak működésére, ahol a fényt egy csatornában tartják. Csak itt nem fényt, hanem hőt irányítanak.